Az New York-i operaház a legmodernebb HD internetes technika segítségével közvetíti mozi termekbe egyes előadásait - így szélesebb közönség láthatja azokat a helyszínhez hasonlító körülmények között, elérhető áron. Magyarországon a Müpa a 2008/2009 évadban csatlakozott a kezdeményezéshez, tíz operát közvetít. A sorozat októberben a Salome nagysikerű előadásával kezdődött, és szombaton fordult először elő, hogy a pesti nézők egy igazi Met-premiert láthattak ezen a módon.

John Adams, a kortárs amerikai zene egyik legjelentősebb komponistája, az úgynevezett minimalista zene jeles képviselője Peter Sellars, a neves rendező forgatókönyve alapján elevenítette fel, milyen drámai körülmények és vívódások között alkotta meg a 2. világháború idején, 1942-44-ben a Los Alamos-i központban dolgozó tudóscsoport Robert Oppenheimer vezetésével az első atombombát. Művében, akárcsak az igazi történetben, jelentős szerepet játszik Szilárd Leó és főleg Edward Teller (Teller Ede), aki nemcsak a hidrogénbomba későbbi megalkotója volt, hanem már az első atombomba megépítéséhez is nagyban hozzájárult.

A cselekményt angolul és magyarul is követhették a nézők, mivel ugyanolyan technikával feliratozták két nyelven is a közvetítést, mint magában a Metben. A nagy kivetítőn jól érvényesült Penny Woolcock mozgalmas és izgalmas rendezése, valamint a különleges színpadkép.
Gerald Finley, a kanadai tenor, aki az opera korábbi bemutatóin meggyőzően alakította Oppenheimert, ezúttal is pszichológiai-zenei remeklést nyújtott, de minden elismerést megérdemelt a feleségét, Kittyt éneklő Sasha Cooke és a basszista Richard Paul Fink is Edward Teller szerepében, akárcsak Alan Gilbert karmester és a népes szereplőgárda egésze.

A Müpa közönsége tanúja lehetett a lelkes ünneplésnek, amely John Adamset köszöntötte a premier után New Yorkban, sőt élőben interjút is hallhatott vele a szünetben (bár amíg a hangot fel nem erősítették, olyan halkan, hogy alig lehetett érteni), akárcsak a főszereplő Gerald Finleyvel, valamint több olyan tudóssal, aki Oppenheimer egykori munkatársa volt. Az internetes közvetítés arra is módot nyújtott, hogy a közönség történelmi híradófelvételeket tekinthessen meg az első atomrobbantásról.