Idén egy író és egy költő vehette át a Déry Tibor Alapítvány elismerését és az ezzel járó pénzjutalmat. Szilasi László irodalomtörténész, egyetemi tanár, író első önálló regénye 2010-ben jelent meg Szentek hárfája címen. Kutatási területe a régi magyar irodalom, például Balassi és a 17. század költészete. Varga Mátyás költő, bencés szerzetes, tanár 2011-ben Artisjus-díjat kapott Parsifal, parsifal című verseskötetéért, idén ősszel pedig megjelent legújabb kötete Hajnali 3 címen. A pannonhalmi tanár a Napjaink Teológiája sorozat szerkesztője és a Pannonhalmi Művészeti Fesztivál elindítója.

A díjat odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál, titkára az Artisjus főigazgatója, Dr. Szinger András, tagjai pedig Ilia Mihály, Keresztesi József és Lator László. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át, azóta több százan részesültek az elismerésben. A korábbi díjazottak között szerepel: Csoóri Sándor, Bán Zsófia, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza.

Varga Mátyás
1963-ban született Zalaegerszegen. Húsz éves korában kezdte el teológiai tanulmányait Pannonhalmán, ezután az ELTE magyar-francia szakos hallgatója lett. Az 1990-es évektől kezdett publikálni esszéket, kritikákat és verseket; rendszeresen fordít francia költőket (René Char, Philippe Jaccottet, Lorand Gaspar, Edmond Jabès, Georges Perec). 1993-tól az újrainduló Pannonhalmi Szemle szerkesztője. Első kötete (Barlangrajz címmel) 1995-ben jelent meg magyarul, majd három év múlva franciául. Ezt tizenegy év elteltével követte újabb verseskötet. Közben két esszégyűjteményt (Kint és bent, 2005; Nyitott rítusok, 2008) publikált. Írásainak jelentős része foglalkozik a kortárs képzőművészet, színház, táncszínház kérdéseivel. 2003-tól a Pannonhalmi Bencés Főapátság kulturális igazgatója, az Arcus Temporum Pannonhalmi Művészeti Fesztivál elindítója. 2004-től a Bencés Kiadó ügyvezetője, a Napjaink Teológiája sorozat szerkesztője. Hallásgyakorlatok című kötete 2009-ben jelent meg a Magvető Kiadónál, ezt követte 2011-ben ugyanott a Parsifal, parsifal, majd idén ősszel a Hajnali 3.

Szilasi László
1964-ben született Békéscsabán. A szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar nyelv és irodalom szakos tanárként, összehasonlító irodalomtudomány szakos előadóként, régi magyar irodalom és irodalomelmélet szakos kutatóként. Megalapította a POMPEJI című negyedévente megjelenő irodalmi, művészeti, bölcseleti lapot. A lapnak megszűnéséig, 1998 őszéig szerkesztője volt. A József Attila Kör könyvsorozatában jelent meg Miért engedjük át az ácsnak az építkezés örömét című, Bródy-díjas esszékönyve, majd a Hárs Endrével közösen írt, Lassú olvasás című tanulmánykötete. Kanetti Norbert álnéven jelentette meg első elbeszéléseit. 1989-től a Szegedi Egyetem Régi Magyar Irodalmi Tanszékén a régi magyar próza és költészet történetével foglalkozik. Második esszé- és tanulmánykötete A Kopereczky-effektus címen jelent meg. Első önálló regénye (Szentek hárfája) elnyerte a Rotary Irodalmi Díjat.

Forrás: sajtóhír.