bezár
 

irodalom

2013. 10. 16.
Nahapet Kucsak versei magyarul
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Először jelennek meg magyarul Nahapet Kucsak örmény költő versei, a középkori szerelmes verseket tartalmazó kötetet csütörtökön mutatják be Budapesten.

prae.hu

A 101 hajren című gyűjteményt a Romanika kiadó jelenteti meg. Szil-Vay Ingrid, a költemények fordítója az MTI-nek elmondta: a címben szereplő hajren, amely egy tipikus örmény versforma, még szinte ismeretlen Magyarországon.

"A hajrenek 7+8-as sorokból állnak, vagyis 8 soros kisversekről beszélhetünk. A kötetben szereplő hajrenek tömörek, nagyon intenzívek és a lüktetésük megegyezik az örmény népdalok lüktetésével" - fogalmazott a műfordító.

Nahapet Kucsak műve szerelmi versciklus, de az utolsó hajrenek már inkább filozofikusak, a halállal is foglalkozó versek. A legtöbb hajren viszont ízig-vérig a szerelemről szól, a férfi-nő kapcsolatot taglalja ezer oldalról - tette hozzá Szil-Vay Ingrid.

Nahapet Kucsak a 13-14. században élt örmény költő volt, az első misztikus trubadúrok egyike. Legismertebb alkotásai a hajrenek. Kucsak vélhetően a Van városához közeli Karakonisban született, egész életét a Van-tó környékén élte le. Életéről az unokája által a tiszteletére készített íráson kívül nem maradt fenn más forrás. E szerint Kucsak az örmény nép mesterdalnoka és költője volt, aki annyira szerette az életet, hogy halálát követően sírja zarándokhely lett.

A csütörtöki könyvbemutatón közreműködik Kuncz László operaénekes-előadóművész, valamint Puskás Eszter és a Hangist örmény népzenei együttese.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

irodalom

Hajdu Levente volt a Kötetlenül sorozat vendége
Bemutatták Nyerges Gábor Ádám Vasgyúrók című kötetét
Horváth Iván (1948-2024)
Bemutatták Charles Bukowski A város legszebb nője című novelláskötetét

Más művészeti ágakról

Michael Sarnoski: Hang nélkül – Első nap
Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák
Platon Karataev: Napkötöző
színház

Interjú Pálffy Tibor színésszel külső-belső tényezőkről, színházi igazságról, és szerepről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés