A kiállításon a gázgyár építkezésének azt a szakaszát mutatják be, amikor elkezdődött a tervezés és eljutottak a termelés megkezdéséig, 1913. október 16-ig - mondta el az MTI-nek Gulyásné Gömöri Anikó kurátor, aki 22 évig volt a Gázmúzeum vezetője nyugdíjazásáig. A Gázmúzeum anyagából válogatta ki a mostani tárlat anyagát.

Olyan eredeti tervrajzokat állítanak ki a gázgyár építéséről, amelyek eddig még soha nem szerepeltek kiállításon - jegyezte meg.

Az Óbudai Gázgyár volt az első, amelyet a főváros építtetett, a többi gázgyár osztrák kézben volt. Az első gázgyár 1856-ban a Józsefvárosban épült fel - magyarázta a kurátor.

Láthatók lesznek 1911-1912-ből olyan fotók, amelyeket az építkezésről készítettek, de vannak olyan képek is, amelyek a belső termeket, berendezéseket, a gépeket mutatják.

A kiállításon van egy olyan fal, amelyen a gázgyár tisztviselőinek és munkásainak épített lakótelep fotói vannak.

Egy nagyobb vitrinben Rusvai László gyűjtő kollekciójából láthatók nyílt lángú és izzóharisnyás belső téri gázlámpák. Különlegesség az Egyesült Államokból való kék üvegbúrás falikar, de látható zománcozott izzóharisnyás gázégő, fali kandelláber gázgyertyákkal és falikar pillangóégővel.

A gyűjtő megjegyezte, hogy az 1810-es évek közepén Angliában használták először a gázt világításra, mert rájöttek, hogy csőbe vezetve ha lezárják a cső végét és keskeny nyílást vágnak rá, a kijövő gáz meggyújtva erős, nyugodt, lobogásmentes lángot ad, legyezőformában szétterül. Anglián kívül Ausztriában, Németországban és Franciaországban terjedt el a belső téri üvegcilinderes és izzóharisnyás gázlámpák használata - tette hozzá.

Magyarországon az Óbudai Gázgyár felépültével 1913-ban a gáz utcák és belső terek világítására is szolgált, majd a villany lassan kiszorította ebből a funkciójából és a gáz a háztartásokba került, ételfőzésre, vasalásra használták.

Az Óbudai Múzeum kiállítása 2014. március 15-ig tart nyitva.