Balogh Géza elmondta, hogy a HANOSZ már megalakulásakor is fontos céljának tekintette az aktív zenélés társadalmi elfogadottságának és támogatottságának növelését, azonban úgy tűnt, hogy ők ennek megvalósításához nem elegendőek, ezért keresték meg a társszervezeteket, hogy közösen, együttműködve előrébb jussanak. Így jött létre a Zenélni… kampány, aminek fő céljai között szerepel többek között a zeneoktatás szerepének megerősítése, a zenélés pozitív hatásainak kihangsúlyozása és az élőzenélés támogatási rendszerének kidolgozása.

Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója szerint a zenét “tömegsporttá" kell tenni, ebben pedig egy ilyen jellegű összefogásnak nagy szerepe van. Kiemelte azt is, hogy e kampány során lehetőség nyílik arra is, hogy a zeneszerzők és a szövegírók is jobban előtérbe kerülhessenek, valamint, hogy az “utánpótlás" biztosítva legyen.

Szűts László, az MAHASZ elnökeként úgy látja, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy a zene a hétköznapok szerves részévé váljon - például oly módon, hogy a lakberendezési magazinok minden egyes enteriőrjében szerepel egy hangszer.

Gyimesi László, az EJI elnöke kihangsúlyozta, hogy csak akkor válthat a zene életünk részévé, ha már egészen kicsi korban találkozunk a hangszerekkel és a dallamokkal, tehát a zeneoktatásnak is nagyon fontos szerepe van ebben. Gyimesi elmondta azt is, hogy Magyarország ebből a szempontból igen jól áll, hiszen nagyon sok kiváló zenetanár tanít itthon, nekik köszönhetően “a zene benne van az ország egészében".

Horváth Péter, a ProArt igazgatója kiemelte, hogy a zenei oktatásnak a szerzői jogok védelmére is ki kell térnie: szerinte, ha a kisiskolásokban rögzül, hogy az egyéni teljesítményből születő mű “nem szabad préda", akkor felnőttként természetes lesz számukra, hogy a zenéért fizessenek.

Az EJI elnöke fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a Zenélni… egy olyan együttműködés, ami nem iparként, hanem szellemi tudásként tekint a zenére, ami képes a világot nemesebbé tenni. Gyimesi úgy gondolja, hogy ha a financiális dolgok bekerülnek a képbe, akkor a szövetség is veszít stabilitásából. Balogh Géza is egyetértett ezzel a gondolattal, szerinte is inkább a zene társadalmi szerepére és lelki fontosságára kell fókuszálni, mert a szövetség csak úgy lehet hosszú távon sikeres, ha nem a pénzügyi dolgok állnak az előtérben.

Benkő László egy igen nagy problémára irányította a figyelmet: a Kádár-korban a zenészek kiépítettek egy olyan védekező rendszert, ahol nagy volt az összefogás, az egység és egymás barátaiként sokszor segítették egymást. A rendszerváltással ez a szerkezet szétesett, a zeneipar kaotikussá vált, viszont nagy szükség lenne újrateremteni a zenei monopóliumot, mert ha nem lesz összefogás, akkor a következő generációknak nem lesz saját zenéjük.

Benkő felszólalásán felbuzdulva a többi résztvevő is a zeneipar problémáiról kezdett el beszélni. Többen felháborodva szólaltak fel az új törvénymódosítás ellen, aminek értelmében a jogdíjak 25%-a az NKA-hoz kerülne és ez a szervezet döntene annak újbóli elosztásáról. Gyimesi kiemelte, hogy nem azzal van a gond, hogy a befolyt pénz egy részét kulturális misszióra költik - mert láttunk már ilyen Franciaországban is - hanem az, hogy az érintett művészeket nem kérdezték meg erről és, hogy a fejük felett döntöttek a kérdésről. Szerinte szomorú az is, hogy még mindig bizonygatni kell, hogy a jogdíj a szerzőt illeti meg. A művészi pálya enélkül is elég hektikus, de ezekkel a jogszabályokkal még nagyobb kihívás elé állítják a zenészeket. Szűts szerint ilyen szempontból fontos lenne, hogy iparágként tekintsenek a zenére, tehát befektetni kellene ebbe a szektorba és nem elvenni belőle.

Balogh Géza igyekezett a beszélgetést visszaterelni a fő irányba, a kampány felé és a zene fontossága mellett kezdett el érvelni. Kiemelte, hogy zenésznek lenni nem egyszerűen munka, hanem egyfajta életszemlélet. Ezt a gondolatmenetet folytatva Benkő szólalt fel, aki szerint zenélni egy küldetés, ami a zenész halálának napjáig tart. Szerintük az igazi zenész hosszútávon megtérülő befektetés az állam számára, mivel “a zenész nem öregszik, így kevesebb terhet ró az államra".

A beszélgetés zárásaként a Zenélni… következő lépései kerültek előtérbe. Balogh szerint igen sok feladat vár rájuk az elkövetkező időszakban, igyekeznek konkrét célokat megvalósítani. Részt vesznek például az EURICCA programban, melynek az a szerepe, hogy minél több embert egyesítsen a zene terjesztése érdekében, így gyakorolva erős nyomást Brüsszelre a zenei támogatások megszerzésével kapcsolatban. Gyimesi fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a magyar közönség szereti a zenét, szívesen jár koncertre és képes rajongani is, ami mindenképpen erőt ad a szervezeteknek a nehéz célok megvalósításában.

Zenélni! kerekasztal-beszélgetés a Hangfoglaláson, 2013. 10. 04., SYMA Csarnok

Fotó: Bach Máté