Nem írtuk át a darabot, azt szeretnénk nyújtani, amit a kecskeméti közönség látni és hallani szeretne. Látványos díszletek és kosztümök, nagyszerű alakítások, csodaszép szólók, vérpezsdítő táncok, látványos revü és igazi magyaros mulatás – mondta Nagy Viktor az MTI-nek.

A rendező az operett reneszánszát azzal indokolta, hogy az emberek vágynak a meseszerű történetekre, amelyek más képet festenek világunkról, mint amivel a mindennapokban szembesülünk. Ugyanilyen erős a vágy az őszinte érzelmekre, amelyek a műfaj elmaradhatatlan jellemzői, hiszen mi másról szólhatna egy operett, mint a szerelemről, mely legyőz minden akadályt – fogalmazott a rendező.

A Barta Dóra érdemes művész vezetésével megalakult balett-tagozat táncosai a Marica grófnőben debütálnak.

Marica grófnőt Sáfár Mónika játssza, míg Endrődy-Wittenberg Taszilót, a családi adósságoktól menekülő, egy erdélyi birtokon tiszttartói állást vállaló grófot Egyházi Géza jeleníti meg, akit az elmúlt évadban Kecskeméten a város kedvencének választottak. Minden idők egyik legtöbbet játszott operettjének kerettörténetében Tasziló gróf álnéven, nyugodt idillben tengeti a napjait, nem fő a feje elherdált öröksége és komoly hátralékai miatt. Még eltarthatna ez a nyugodt világ egy ideig, ha meg nem jelenne a birtok nagyasszonya, Marica grófnő és vele együtt először csak képzeletbeli, majd valóságos jegyese, Báró Zsupán Kálmán, akit Kiss Zoltán alakít. A gyönyörű grófnő Taszilóban természetesen a tiszttartót látja, aki egyre nagyobb hazugságokba keveredik, azt azonban nem hazudhatja senkinek, hogy nem érdeklődik Marica iránt: a nő elrabolja a szívét.

A kölcsönössé váló szerelem viszont esetükben kevés a boldogsághoz: minden összeesküszik a szerelemesek ellen, még saját maguk is, ezzel akadályozva az esetlegesen kibontakozó többi szerelmet, új kapcsolatokat is.