Alekszandr Szolzsenyicinről írt esszét a Terror Háza Múzeum felkérésére Kemény Lili, Spiró György és Szőcs Géza. A munkákat a szerzők szeptember 26-án, csütörtökön, 17 órától olvassák fel a múzeum épületében.

Kemény Lili 1993-ban született, Budapesten. Tizenöt éves korában publikált először verset. 2010-ben Petri György-díjban részesült. Kötete: Madaram (Magvető, 2011). A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója mozgókép, film- és televíziórendező szakirányon, Szász János osztályában.

Spiró György (1946) magyar–orosz–szerb-horvát szakon diplomázik az ELTE Bölcsészkarán. 1970–71-ben a Magyar Rádióban újságíró-gyakornok. 1971 és 75 között a Corvina Kiadó szerkesztője. 1975-től három évig ösztöndíjas aspiráns. Az MTA kelet-európai kutatócsoportjának, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának tudományos munkatársa. 1978-tól a világirodalmi tanszéken, 1991-től az esztétika tanszéken tanít. 1981-ben kandidátus, 1997-ben habilitált professzor. Az ELTE Esztétika és Kommunikáció Tanszékének egyetemi docense. 2008-tól nyugdíjas.

1975–77-ig, majd 1978-ban ösztöndíjas drámaíró és dramaturg a budapesti Nemzeti Színházban, 1981 és 1992 között dramaturg a kaposvári Csiky Gergely Színházban. 1992–1995-ben a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. 1990–1997-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára.
Nemzetközileg is nagyra becsült regényírói, drámaírói és esszéírói munkássága.

Szőcs Géza a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–orosz szakon 1978-ban. 1981–1982 között Tóth Károly Antallal és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt. Ennek következtében a Securitate többször letartóztatta és bántalmazta. 1985–1986 között a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986–1989 között Genfben volt újságíró. 1989–1990 között a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetőjeként működött.
1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, újságírói-szerkesztői munkája mellett 1990–1991 között az RMDSZ főtitkára, 1991–1993 között politikai alelnöke volt. 1990–1992 között szenátorrá választották. 1992 óta az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó Kft. elnöke. 1992 óta a Magyar Szemle szerkesztő-bizottsági tagja. 2007-től az Irodalmi Jelen főmunkatársa. 2010 és 2012 közt a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.


A Terror Háza Múzeum következő időszaki kiállítása 2013. szeptember 21-től "Egy orosz hazafi" címmel mutatja be Alekszandr Szolzsenyicin életútját. A 95 éve született Nobel-díjas író 40 évvel ezelőtt adta közre titokban, gépiratos "szamizdatban" egyik leghíresebb röpiratát, a "Levél a Szovjetunió vezéreihez" címmel, amely fordulatot jelentett a kommunista ideológia megítélése terén az egész kelet- és közép-európai gondolkodásban, hiszen nyilvánvalóvá tette, az eszme csupán máz, fojtogató külsőség.

A kiállítás célja a szervezők szerint az, hogy az író egyedülálló élettörténetének hátterében a legnagyobb hatású műveket és környezetüket mutassa be, olyan mozzanatokra helyezve a hangsúlyt, amelyek a közelmúlt közös történelmének megértéséhez elengedhetetlenek. Ehhez nyújtottak segítséget – többek között Natalja Szolzsenyicina, az író özvegye által vezetett Szolzsenyicin Alapítvány – rendkívül gazdag fotó- és filmanyaga, valamint azokat a levéltári dokumentumok, amelyek ebben az összeállításban itt kerülnek először bemutatásra.

A kiállításhoz tartozik egy, a PRAE.HU Kft. által készített érintőképernyős alkalmazás is, mely segít elmélyíteni a kiállítás során látottakat, s új információkkal is gazdagítja az érdeklődőket.

A felolvasásról online közvetítést biztosít a múzeum a www.terrorhaza.hu internetes oldalon.