Márfi Gyula a veszprémi ferences templomban tartott beszédében elmondta, hogy az utóbbi időben sok olyan helyen fordult meg, például szent forrásoknál, amelyeket régóta nem kerestek fel, vagy csak kevesen, most pedig újra százak járnak imádkozni az elfeledett szakrális helyekre. Sorra újítják fel a keresztutakat, így például a veszprémi Szent Benedek-hegyi kereszteket, amelyek bejáratnál éppen egy herendi porcelán alkotás áll, az Ecce Homo.

Örömét fejezte ki, hogy bár nem egyházi környezet a herendi manufaktúra, mégis jelen van benne a szakrális, s megtisztelésnek nevezte, hogy az Érseki Turisztikai Hivatal, a Szaléziánum befogadhatja az ilyen témájú alkotásokat.

Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a manufaktúrának ez az idei utolsó kiállítása Herenden kívül: ebben az évben közel százezer látogatóhoz vitték közel porcelán művészetét.

Pálffy István országgyűlési képviselő (KDNP) arról beszélt: új korszak kezdődött Magyarországon; olyan korszak, amely keresztény hagyományokra épül. A kereszténység mindig jelen volt a művészetekben, témát adott neki, megihlette - így a herendi porcelánkészítőket is - fűzte hozzá.

Számára a gyűjtemény legszebb darabja a toporci Madonna, amely valóban kifejezi a töretlen hitet, s azt, hogy Herend töretlenül jelen van a művészetekben - mondta a képviselő.

A Töretlen hittel című tárlat a Herendi Pocelánmanufaktúra Zrt. első ilyen tematikájú és ilyen nagy volumenű kiállítása, amely számos különlegességet tartalmaz, így például a herendi porcelángyártás felvirágoztatója, Fischer Mór által alkotott hatalmas, 1,75 méter magas keresztelő kút mását. Az eredetit tavaly találták meg egy bécsi múzeum raktárában, s a herendi porcelánkészítők nem kis bravúrral elkészítették a mását - mondta az MTI-nek a kiállítás kurátora, Kremli Attila.

Ismertetése szerint a közel száz darabos gyűjtemény része a Szent Korona tökéletes mása, Szent István 40 centiméteres lovas szobra, Szent Imre szobra, Szent István emléktányér, a Madonna egy speciális, matyó népviseletbe öltöztetett ábrázolása, a Szent László egyedi kivitelezésű dísztányér, valamint számos kereszt, szenteltvíz tartó, szentek (Gellért, Imre, István, Erzsébet) kisméretű szobra.

A porcelántárgyak között megtalálható muzeális darab az 1900-as évek elejéről, de nagy részük mai gyártású - mondta a kurátor.

A kiállítás november 10-ig tekinthető meg a Szaléziánumban.