Juhász Ferenc az MTI-nek elmondta: nem tudja, hogy mi vár rá, de sejti, kik fogják köszönteni. "Tele vagyok szorongással, izgatottsággal, de majd csak túl leszünk rajta" - fogalmazott.

A költő szólt arról is, hogy a születésnapra a Kossuth Kiadó új kiadásban jelentette meg eposzát, A tékozló országot. A mű eredetileg 1954-ben jelent meg a Csillag című folyóiratban, majd Kondor Béla készített hozzá rézkarcsorozatot, amely az új kiadást is illusztrálja. Juhász Ferenc megjegyezte: meglepetésként érte a kötet, amelynek előkészületeiről nem is tudott, Kocsis András Sándor, a kiadó elnök-vezérigazgatója lepte meg vele.

Felidézte, hogy Kondor Béla a barátja volt, legtöbbször egy Vörösmarty téri kávéházban találkoztak. "Sok festő és grafikus barátom van, a fiatalabbak közül Kondor Béla mellett Csernus Tibort becsültem nagyra, az idősebbek közül Hantai Simont" - fogalmazott Juhász Ferenc, aki a Handlként született Hantait őrangyalának és mesterének tekintette.

"Sok-sok időt töltöttünk együtt, hiszen ő is biai volt. Fiatal költőként nagyon hálás voltam neki, hiszen olvasta a verseimet, általa ismertem a 19. és 20. századi filozófiát, neki köszönhetően használhattam a Képzőművészeti Főiskola könyvtárát" - emlékezett a költő a 2008-ban elhunyt világhírű alkotóra, aki szerinte egyike a legnagyobb európai festőknek.

Juhász Ferenc arról is szólt, hogy 2010-ben jelent meg az öt évet összegző gyűjteményes kötete, majd 2012-ben A Pegazus istállói című kötete 24 új verssel, és azóta is folyamatosan dolgozik. "Az ember nem tudja, nem akarja abbahagyni, ameddig él, csinálni kell" - fogalmazott. Megjegyezte: a kéziratot legtöbbször feleségének mutatja meg először, ő az, aki a javításokat is legépeli.

A költő az MTI kérdésére arról is beszélt, hogy szerinte a kommunista időszakot jelenleg "torzító lencsén keresztül" vizsgálják sokan, ezért csak a korszak negatívumait látják. "Mindig baloldali voltam, ma is az vagyok, de ez soha nem jelentett dogmatizmust vagy dogmatikus vallomásosságot" - magyarázta Juhász Ferenc, aki az elsők között tette közzé a kiábrándultságnak, csalódottságnak hangot adó műveit a hatvanas években.

A József Attila sírjánál és az Ady Endre utolsó fényképe című versek alkotója szerint a kommunista rendszer megítélésekor figyelembe kell venni, hogy fiatalok ezrei tanulhattak tovább, költözhettek a fővárosba. Felidézte, ő maga is kollégista lett, amely nemcsak felemelkedést jelentett akkoriban, hanem szinte luxuskörülményeket is, hiszen volt fürdőszoba, fűtés, ágy. Juhász Ferenc felidézte azt is, hogy az egykor a Bajza utca sarkán működött József Attila Népi Kollégiumban Nagy László és Simon István költő volt a szobatársa.

"Azoknak kell a legtöbbet adni, akár megértik, akár nem, akik a két kezük munkájával állítják elő azt a valóságot, amelyben élni kényszerülnek" - vélekedett. Juhász Ferenc felidézte azt is, hogy édesanyja cseléd volt, édesapja pedig kőműves, aki súlyos tüdőbetegsége miatt operáción esett át, így képtelen volt folytatni mesterségét. "Nemrég írtam róla verset, Hárfaember, ez a címe. Mert úgy nézett ki ing nélkül, mint egy hárfa" - tette hozzá a költő.

A kedd esti ünnepségen közreműködik többek között Vásáry Tamás zongoraművész, Galkó Balázs színész és Havas Judit előadóművész, valamint levetítik Gordon Eszter fotóriporter és Juhász Anna, a költő lánya születésnapi rövidfilmjét.