Gömöri György költő, műfordító, a cambridge-i egyetem nyugalmazott tanára elmondta az MTI-nek, hogy a Woroszylski-kötet három részből áll. Az első 35 verset tartalmaz, ebből 32-t ő fordított, hármat pedig még Kerényi Grácia (1925-1985) költő, műfordító.

A második rész a Magyarországi napló, 1956 című Woroszylski-írás, amelyet Kerényi Grácia fordított, és annak idején szamizdatban jelent meg. A naplóhoz a szerző több utószót is írt, ahogy az idő haladt.

A kötet harmadik része az Egy barátság története címet viseli, ebben Gömöri György levelezésüket is felhasználva megírta, hogy 1953-ban ismerkedtek meg Varsóban, amikor Gömöri ösztöndíjas volt a lengyel fővárosban, majd 1957-től a költő haláláig leveleztek, időnként meg is látogatta Woroszylskit Varsóban.

Gömöri György versválogatása elsősorban Wiktor Woroszylskit, a költőt mutatja be, aki 1956-ban átlépte saját határait, majd folyamatosan kelt át a kommunista pártvezetés által kijelölt szimbolikus határokon. Ezt nemcsak a kötet nyíltan vagy burkoltan politikai versei jelzik, hanem azok a már a nyolcvanas években írt hitet kereső versek is, amelyekkel a korábban élesen antiklerikális költő nagyon közel került a II. János Pál pápa nevével fémjelzett, nyitottabb, ökumenikusabb lengyel katolikus szellemiséghez.

Wiktor Woroszylski lengyel szakon tanult Lódzban, majd Varsóban, ezalatt publicistaként és riporterként dolgozott, 1952 és 1956 között pedig Moszkvában tanult. Eleinte aktuális témájú agitatív verseket írt. 1956. október 30-án a Nowa Kultura hetilap munkatársaként Budapestre érkezett. Cikksorozatot írt a forradalom alatt tapasztaltakról. "Azt írta, amit látott" - hangsúlyozta Gömöri György. Az írások megjelentek franciául a France Observateur című hírmagazinban és angolul az ENSZ-jelentés átvett négy-öt részt, Nyugaton az egyik legfontosabb forrásmunkává vált.

A könyv fordítója, Gömöri György 1934-ben született Budapesten. Lengyel és magyar irodalmat tanult az ELTE-n, majd az 56-os forradalomban való részvétele miatt Angliába menekült. Oxfordban fejezte be tanulmányait, 1963-64-ben a kaliforniai egyetemen, 1969-tól 2001-ig pedig a cambridge-i egyetemen tanított lengyel és magyar irodalmat. Számos 20. századi magyar költőt fordított angolra, több díjjal ismerték el munkásságát. Magyarul eddig tizenkét verseskötete és több műfordítás-kötete, angolul két, lengyelül három versválogatása jelent meg. Londonban él. Beszélt arról is, hogy Tavasz Firenzében címmel jövőre versválogatása jelenik meg Pécsett.