irodalom
2008. 10. 31.
Konrád György köszöntőkönyve
A Konrád György 75. születésnapjára készült Isten hozta a látogatót című köszöntőkönyv százöt példányban sokszorosított, számozott és aláírt példányait vehették át a szerzők csütörtökön este a Petőfi Irodalmi Múzeumban; a köteteket Konrád György író adta át.
Nyolcvanhárom szerző, például Makk Károly, Esterházy Péter, Nádas Péter, Korniss Mihály, Dallos György, Lakner Judit és Dragomán György írtak a köszöntőkönyvbe - sorolta Balikó Helga, a Noran könyvkiadó munkatársa.
A kötet ötlete ez év februárjában született, akkor keresték fel az alkotókat, írókat, költőket, képzőművészeket, s mindenki örömmel tett eleget a felkérésnek - mesélte. Az egyetlen kikötés az volt, hogy kézírásos műveket kértek. Makk Károllyal olvashatatlan írása miatt kivételt tettek, ezért ő gépelt sorokat adott - tette hozzá.
Az alkotók másfél hónap alatt elküldték a verseket, novellákat, fotókat, rajzokat, köszöntőket, ezt köttették be külön Konrád Györgynek, s adták ajándékba 75. születésnapjára.
A kötetet aztán 105 példányban sokszorosították, így a szerzők és minden munkatárs, korrektor, könyvkötő, tördelő is kap egy-egy példányt, amelyet a Köszöntők köszöntője, Konrád György szavai nyitnak. A munkatársakon kívül az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Berettyóújfalusi Könyvtár is a könyv tulajdonosai lesznek - hangzott el a rendezvényen.
A könyv végén, a mellékletben a nehezen olvasható írások gépelt változata található, valamint a szerkesztői jegyzet, amelyet 8 nyelvre lefordítottak, egyebek mellett német, olasz, holland, horvát és lengyel nyelvre, s egy DVD is tartozik a kötethez.
Az eseményen Konrád György Inga című művéből Bálint András olvasott fel, majd az íróval Ágoston Zoltán, a Jelenkor szerkesztője beszélgetett. Konrád György visszaemlékezett arra az időre, amikor a Belvárosi Kávéházban összegyűlt 8-10 író, említette Csurka Istvánt, Mészölyt Miklóst, Csoóri Sándort, Orbán Ottót, s arról folyt a szó, hol lehet publikálni, hol van rés. A Jelenkor jelentette a lehetőséget azoknak az alkotóknak, akik nem a "Tűztánc-nemzedék" tagjai voltak, mint például Garai Gábor és Váci Mihály.
Az író mesélt a szüleiről, a nővéréről, arról, hogy milyen érdekesnek találta Budapestet, miért maradt inkább Magyarországon 1956-ban, s kiemelte egyik kedves művét, amely Márai Sándor Füveskönyv című kötete - tudta meg a hallgatóság.
A kötet ötlete ez év februárjában született, akkor keresték fel az alkotókat, írókat, költőket, képzőművészeket, s mindenki örömmel tett eleget a felkérésnek - mesélte. Az egyetlen kikötés az volt, hogy kézírásos műveket kértek. Makk Károllyal olvashatatlan írása miatt kivételt tettek, ezért ő gépelt sorokat adott - tette hozzá.
Az alkotók másfél hónap alatt elküldték a verseket, novellákat, fotókat, rajzokat, köszöntőket, ezt köttették be külön Konrád Györgynek, s adták ajándékba 75. születésnapjára.
A kötetet aztán 105 példányban sokszorosították, így a szerzők és minden munkatárs, korrektor, könyvkötő, tördelő is kap egy-egy példányt, amelyet a Köszöntők köszöntője, Konrád György szavai nyitnak. A munkatársakon kívül az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Berettyóújfalusi Könyvtár is a könyv tulajdonosai lesznek - hangzott el a rendezvényen.
A könyv végén, a mellékletben a nehezen olvasható írások gépelt változata található, valamint a szerkesztői jegyzet, amelyet 8 nyelvre lefordítottak, egyebek mellett német, olasz, holland, horvát és lengyel nyelvre, s egy DVD is tartozik a kötethez.
Az eseményen Konrád György Inga című művéből Bálint András olvasott fel, majd az íróval Ágoston Zoltán, a Jelenkor szerkesztője beszélgetett. Konrád György visszaemlékezett arra az időre, amikor a Belvárosi Kávéházban összegyűlt 8-10 író, említette Csurka Istvánt, Mészölyt Miklóst, Csoóri Sándort, Orbán Ottót, s arról folyt a szó, hol lehet publikálni, hol van rés. A Jelenkor jelentette a lehetőséget azoknak az alkotóknak, akik nem a "Tűztánc-nemzedék" tagjai voltak, mint például Garai Gábor és Váci Mihály.
Az író mesélt a szüleiről, a nővéréről, arról, hogy milyen érdekesnek találta Budapestet, miért maradt inkább Magyarországon 1956-ban, s kiemelte egyik kedves művét, amely Márai Sándor Füveskönyv című kötete - tudta meg a hallgatóság.