A négyfelvonásos darab Erkel László Kentaur díszletével és jelmezeivel kel életre Nagy Viktor rendezésében. A címszerepet Bretz Gábor alakítja, fia, Imre herceg Balczó Péter lesz. Gizella királynét Wiedemann Bernadett, István öccsét, Pétert Szegedi Csaba énekli. Az MR Szimfonikusokat, az MR Énekkart, valamint a Budapesti Stúdió Kórust Vajda Gergely vezényli. 
   
Az István királyt a Királyi Operaház megnyitására komponálta Erkel, de a színrevitellel nem készültek el, így csak egy évvel később 1885. március 14-én mutatták be elsöprő közönségsikerrel. A mű hangzása sokkal gazdagabb, mint a korábbi műveké, szerepel basszus klarinét, kontra fagott, helyenként négy trombita.      
   
Szent Istvánról már 1846-ban operaszöveget akart írni Erkelnek Gaal József, ez a terv akkor nem valósult meg. Később Dobsa Lajos szomorújátéka alapján Molnár György írta meg a librettót. Erkel elkészült két felvonás zenéjével, de megakadt a munkában, ezért 1880-ban Váradi Antallal átdolgoztatta a szövegkönyvet.
   
"Az előadáshoz a teljes nagyzenekari apparátus számára alkalmas, nyomtatható zenekari partitúrát kellett létrehozni. Közforgalomba nem kerül és nem része a kritikai Erkel-összkiadásnak, de jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy a későbbiekben kiegészítésekkel bekerülhessen a sorozatba" - mondta korábban az MTI-nek a rekonstrukciót elvégző Gurmai Éva zenetörténész. 
   
A margitszigeti előadás fővédnöke Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek.