A mű keletkezésének előzményéről Kollonay Zoltán az MTI-nek elmondta: művésztársa, Vámosi Péter mesélt a kisfiához fűződő érzelmeiről és feltette a kérdést, vajon ezek az emóciók megjeleníthetők-e a zenében. "Ez indított a darab megírására és egy véletlen találkozás Athénban egy Szent Mihály arkangyalt ábrázoló ikonnal" - jegyezte meg. 
   
Hozzátette: tavaly a Szent Filoména legenda megírásánál sikerült eltalálnia a két hangszer ideális együtthangzását, ez is segített abban, hogy elnyerje végső formáját legújabb műve, a Szent Mihály arkangyal legyőzi a sárkányt című alkotás. 
   
A zeneszerzők korábban csak a művek legünnepélyesebb, legemelkedettebb pillanataiban szólaltatták meg a harsonát, mára azonban a hangszer alkalmazási lehetőségei szélesedtek. Az orgona és a harsona hangja együtt ellenpontozza, kiegészíti és fenségessé teszik az előadást - vélekedett. 
   
Kollonay Zoltán Magyarországon született, édesanyja görög, édesapja magyar. Első diplomáját a debreceni Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán, második diplomáját a budapesti Zeneakadémián szerezte, majd tanulmányait a bécsi zeneakadémián folytatta. Darabjait zongorával, orgonával, szintetizátorral szólóban vagy saját zenekara kíséretében adja elő. 
   
Stílusa híd a klasszikus, a görög és a könnyűzene között. Görög gyökerei mutatkoznak meg a Szent Filoména legendában, amely az őskeresztény görög királylány csodás menekülését és vértanú halálát dolgozza föl.
A Németországban élő magyar harsonaművész, Vámosi Péter első diplomáját Győrben, a másodikat a Budapesti Zeneakadémián szerezte kitüntetéssel, majd a stuttgarti, később a mannheimi zeneművészeti főiskolán végzett szólista művészképző szakon.