Az UNESCO 2010-ben vette fel a szellemi világörökség listájára a horvát lovagi tornát, amely mára az egyetlen ilyen játék Európában. Sinj lakosai minden év augusztus első hétvégéjén ezzel a rendezvénnyel arra az 1715-ös csatára emlékeznek, amelyben a 60 ezer fős támadó török sereget 500 horvát vitéz meghátrálásra kényszerítette.

Az alka szó karikát jelent. A 320 méter hosszú versenypályán a 160. méternél van keresztben fölfüggesztve 3 méter 30 centiméter magasságban a két koncentrikus kört ábrázoló alka. A külső kör átmérője 13 centiméter, a belső kör pedig 3,5 centiméter: a belsőbe kell beletalálnia a vágtató lovon ülő alkárnak három méter hosszú kopjájával. Minden egyes találatot a korabeli mozsárágyú lövése
jelzi, és aki a legtöbb találatot szerzi, egy évig - a következő játékokig - viselheti a sinji Alka vitéze címet.

A versenyen idén 17-en indulnak szigorúan hagyományos öltözékben: sötétkék filc dolmányban ezüst filigran kapcsokkal, filc nadrágban, széles selyemövvel, fehér ingben, magas szőrmekucsmában, fekete csizmában. Lovaikat is ezüst- és aranylemezekkel kivert istrángokkal szerszámozzák föl, a ló fején, a két füle között színes bojtok és drágakövekkel díszített lapocska van.

A tornán fontos a ló fajtája. A lipicai, amelynek "hattyúnyaka" van, mint az angol telivérnek, egyre népszerűbb a sinji alkárok ménesében - olvasható a www.alka.hr portálon.

A sinji alkár vitézek egyesületét 1833-ban jegyezték be, 1997-ben megújították az alapokmányukkal együtt. A vitézi játékok fölött uralkodók, államfők, hadvezérek vállaltak fővédnökséget, köztük volt Ferenc József (1830-1916) osztrák császár és magyar király, Josip Broz Tito néhai jugoszláv elnök és az önálló Horvátország megteremtése, 1992 óta pedig a mindenkori horvát államfő.