irodalom
2013. 07. 26.
A KGB által elkobzott regénykéziratot hoztak nyilvánosságra
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az egykori KGB utódszervezete nyilvánosságra hozta Vaszilij Grosszman (1905-1964) orosz író és haditudósító Élet és sors című regényének eredeti kéziratát, amelyet 1961-ben kobozott el az egykori rettegett kommunista titkosszolgálat.
Tizennégy évvel Grosszman eredeti kéziratának lefoglalása után a regény egy másolatát - amely addig az író egyik barátjánál volt elrejtve - kicsempészték a Szovjetunióból és megjelentették Nyugaton - emlékeztet honlapján a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
Grosszmannak, aki a mű elkobzásakor már ismert regényíró volt, és éveket töltött a frontvonalon a második világháborúban a Vörös Hadsereg haditudósítójaként, egy szovjet hivatalnok annak idején azt mondta, hogy a 900 oldalas regény olyan ártalmas a kommunista rezsimre nézve, hogy az "elkövetkező 200-300 évben" szóba sem jöhet a kiadása a Szovjetunióban - írta memoárjában Szemjon Lipkin költő, az író egyik barátja.
A regény rövidített változata 1988-ben jelent meg először a Szovjetunióban és a kommunizmus összeomlása után egyre nagyobb népszerűségre tett szert. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) helyettes vezetője, Szergej Szmirnov csütörtökön adta át a kéziratot Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszternek.
A kézzel írt szöveget, annak írógépes változatait, a könyvhöz tartozó további több ezer oldallal, köztük szamizdatkiadványokkal és különféle vázlatokkal együtt, az Oroszországi Irodalmi és Művészeti Levéltárban veheti szemügyre a nagyközönség.
A szolgálat rövid közleménye szerint a régi KGB-raktárban porosodó dokumentumok napvilágra hozatalát "Vaszilij Grosszman kéziratának egyedisége és tudományos jelentősége" indokolta.
"Ez a könyv felszabadítása" - idézte az orosz hírügynökség a néhai író lányát, Jekatyerina Korotkovát. A biztonsági szolgálat nem közölte, hogy a kézirat különbözik-e a kiadott regénytől. A levéltár egyik belső munkatársa szerint a kutatóknak eddig nem volt lehetőségük a kézirat tanulmányozására.
Az Élet és sors című regény a zsidó gyökerekkel rendelkező Saposnyikov család története köré épül. A The Wall Street Journal hasábjain Joseph Epstein 2007-ben azt írta, hogy a mű egyike a 20. század legnagyszerűbb regényeinek. "A könyvben több mint 150 karakter szerepel, körképszerűen bemutatva a lidércnyomásszerű sztálini évek alatti orosz mindennapok szinte összes gyötrelmét" - húzta alá Epstein.
Grosszmannak, aki a mű elkobzásakor már ismert regényíró volt, és éveket töltött a frontvonalon a második világháborúban a Vörös Hadsereg haditudósítójaként, egy szovjet hivatalnok annak idején azt mondta, hogy a 900 oldalas regény olyan ártalmas a kommunista rezsimre nézve, hogy az "elkövetkező 200-300 évben" szóba sem jöhet a kiadása a Szovjetunióban - írta memoárjában Szemjon Lipkin költő, az író egyik barátja.
A regény rövidített változata 1988-ben jelent meg először a Szovjetunióban és a kommunizmus összeomlása után egyre nagyobb népszerűségre tett szert. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) helyettes vezetője, Szergej Szmirnov csütörtökön adta át a kéziratot Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszternek.
A kézzel írt szöveget, annak írógépes változatait, a könyvhöz tartozó további több ezer oldallal, köztük szamizdatkiadványokkal és különféle vázlatokkal együtt, az Oroszországi Irodalmi és Művészeti Levéltárban veheti szemügyre a nagyközönség.
A szolgálat rövid közleménye szerint a régi KGB-raktárban porosodó dokumentumok napvilágra hozatalát "Vaszilij Grosszman kéziratának egyedisége és tudományos jelentősége" indokolta.
"Ez a könyv felszabadítása" - idézte az orosz hírügynökség a néhai író lányát, Jekatyerina Korotkovát. A biztonsági szolgálat nem közölte, hogy a kézirat különbözik-e a kiadott regénytől. A levéltár egyik belső munkatársa szerint a kutatóknak eddig nem volt lehetőségük a kézirat tanulmányozására.
Az Élet és sors című regény a zsidó gyökerekkel rendelkező Saposnyikov család története köré épül. A The Wall Street Journal hasábjain Joseph Epstein 2007-ben azt írta, hogy a mű egyike a 20. század legnagyszerűbb regényeinek. "A könyvben több mint 150 karakter szerepel, körképszerűen bemutatva a lidércnyomásszerű sztálini évek alatti orosz mindennapok szinte összes gyötrelmét" - húzta alá Epstein.
További írások a rovatból
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat