A Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) és a Gyermekkórus (karigazgató: Thész Gabriella), valamint szólisták szólaltatják meg a darabot - közölte az MTI-vel Bukta Julianna sajtómenedzser. 
   
A művet a Bécsi Kongresszusra (1814-15) összesereglő európai uralkodók (illetve képviselőik) tiszteletére rendelte Bécs városa. A zenekarra, kórusra és négy énekszólistára komponált mű hat tételből áll. A szólisták az úgynevezett hódolati kantáta hagyományának megfelelően allegorikus alakokat jelenítenek meg: az első szoprán (Szabóki Tünde) Bécs városát, a második szoprán (Csereklyei Andrea) a Jósnőt, a tenor (Horváth István) a Géniuszt, a basszus (Cser Krisztián) pedig A népek vezérét. 
   
A kantáta szövegét Aloys Weissenbach (l766-1821) költő és orvos, a salzburgi orvosi egyetem professzora írta. Beethoven zenéje tökéletesen az alkalomhoz illő: szándékoltan hatásvadász, könnyen, érthetően közvetíti a szöveg mondanivalóját. 
   
A szombati koncert nyitó darabja a Fidelio című operához írt, de ma már legtöbbször a II. felvonás közzenéjeként megszólaló III. Leonóra-nyitány lesz. Népszerűségének oka, hogy jóval több mint egyszerű bevezető zene: sűrített módon, szimfonikus formába öntve az egész opera eszmei üzenetét magában foglalja.
   
Majd az ismert zongoraművész házaspár, Klukon Edit és Ránki Dezső kisebbik fia, Ránki Fülöp játssza a B-dúr zongoraversenyt. A találkozás érdekessége, hogy Beethoven is körülbelül annyi idősen komponálta a mű első vázlatait, mint amennyi most az 1995-ben született fiatal muzsikus, aki már három-négy évesen nagy érdeklődést mutatott a zongorázás iránt és magától kezdett hallás után játszani. 
   
Július 27-én a Coriolan-nyitány, az I. (C-dúr) szimfónia és a C-dúr (kismartoni) mise hallható a kastélykertben. Ezt a hangversenyt Antal Mátyás vezényli, közreműködik Korondi Anna (szoprán), Schöck Atala (mezzoszoprán), Alessandro Codeluppi (tenor), Blazsó Domonkos (basszus) és a Nemzeti Énekkar. 
   
Augusztus 3-án a VIII. és az V. (Sors) szimfónia szólal meg Vásáry Tamás vezényletével, az F-dúr és G-dúr románcot Kokas Katalin (hegedű) játssza. 
   
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar elődje, az Állami Hangversenyzenekar 1958. június 22-én adta az első hangversenyt a Brunszvik-család egykori rezidenciáján, a martonvásári kastély parkjában Beethoven szobrának leleplezése alkalmából. A hagyomány ma is él: a különleges környezetben három koncert várja a zenebarátokat, teret adva pályakezdő fiatal művészeknek is.