Dongola fellegvára a Nílus partján egy szikla tetejére épült, amelyet egy 5-6. században emelt erődítmény vesz körül. Korábban a régészek már megtaláltak falrészeket, de eddig még nem bukkantak a jelenlegihez hasonló különleges állapotú maradványokra.
   
Az erődítmény 32-35 kilométerenként elhelyezett tornyai erős szerkezetűek voltak, szárított téglából és zúzott homokkőből készültek. A mostani ásatások során ezek közül egy nyolc méter magas, teljesen ép darab került elő - mondta el Włodzimierz Godlewski, az ásatásokat végző csoport vezetője a PAP lengyel hírügynökségnek.
   
Ahhoz, hogy a tornyokhoz hozzáférjenek, a régészeknek 17. századi házak maradványain kellett "átvergődniük", amelyeket a korábbi erődítményre építettek rá. A torony és az erődítmény az 5-6. században épült, de a külső téglaburkolat csak a 15-16. században került fel a falakra.
   
A dongolai ásatás másik jelentős eredménye a különleges állapotban fennmaradt freskók megtalálása a hatodik századi királyi palota közelében lévő templom falain. Ez egy nagy bazilika, amelynek 25 x 15 méter átmérőjű központi terét oszlopok övezték, a déli és keleti oldalon lévők egyaránt megőrizték a több mint négy méteres magasságukat. Az épület feltárása során az oszlopokon és a falakon lévő mészréteg alatt bukkantak a kutatók a festményekre.
   
A vakolat súlyosan megsérült és folyamatos karbantartást igényel, a festmények minősége azonban a szakértők szerint figyelemre méltó. Az ábrázolásokon Jézus, Szűz Mária, a szentek, az angyalok és az arkangyalok szerepelnek.
   
A képeken a régi núbiai szövegek helyett görög feliratok láthatók, ezek feltehetően később kerültek a falakra. A kutatók szerint a templom valószínűleg a kilencedik században, a város fénykorában épülhetett.
Dongola a tizennegyedik századig a keresztény Makuria fővárosa volt annak összeomlásáig. A királyság a mai dél-Szudántól Egyiptomig húzódó északi térségben terült el. A lengyel archeológusok évek óta folytatnak ásatásokat a térségben.