bezár
 

zene

2013. 07. 03.
Értékes Szöllősy-hagyaték
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Szöllősy András zeneszerző, a Bartók után nemzedék egyik legjelentősebb képviselője hagyatékának fontos részét vásárolta meg a 20. és 21. századi zenei archívum és kutatócsoport. A Dalos Anna vezetésével működő csoport tavaly kezdte meg működését, miután a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Fiatal Kutatói Programjában 165 millió forint támogatást nyertek.

prae.hu

Nemrég megvásárolhatták Szöllősy András hagyatékának azt a részét, amely nagyrészt az 1959 előtt keletkezett műveket tartalmazza, összesen 42 kéziratot. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézetének (ZTI) zenetörténésze, Dalos Anna az MTI-nek elmondta, hogy az anyagot Bősze Ádám zenei antikváriustól vették meg.
   
"Már itt vannak a kéziratok az intézetben, páncélszekrényben őrizzük őket a Dohnányi- és a Lajtha-dokumentumok szomszédságában. Nagyon jó állapotban, pontos listával kaptuk meg Bősze Ádámtól a hagyatékot" - részletezte a zenetörténész.
   
"Szöllősy András a Bartók utáni nemzedék egyik legjelentősebb képviselője, Ligeti György és Kurtág György mellett a +harmadik+ mester" - írta Szöllősy-monográfiájában Kárpáti János zenetörténész. A kötetben egy helyen Szöllősy úgy fogalmazott: "Fiatalon rossz darabokat komponáltam. El is dobtam őket."
   
A Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar zeneszerző az 1960 előtt írt műveit "elutasította" és nem is tette ezeket nyilvánossá - mondta a zenetörténész, hozzátéve, hogy az alkotók sokszor viszonyulnak úgy - talán nem egészen objektíven - saját korai munkáikhoz, hogy "kinőtték" első korszakukat.
   
Szöllősy Andrásnak az első, nyilvánosság előtt is vállalt művei az 1960-as években születtek. A haláláig, 2007-ig tartó időszak jól dokumentált, a kottakiadás piacosításáig rendre kiadták a műveit és elég sok hangfelvétel is készült a kompozícióiból.
   
Dallos Anna szerint "a tudomány számára azonban rendkívül fontos az életmű +nem vállalt+ része is. Az anyagból kiderül, hogy dalkomponistaként indult, kórusműveket és szép számú színházi kísérőzenét írt".
   
"Először nekünk, zenetörténészeknek kell igazán mélyen megismernünk a hagyaték eme eddig ismeretlen darabjait, csak azután mondható meg, hogy milyenek a művek. Digitalizáljuk a kéziratokat, hogy kutathatók legyenek, de csakis erre a célra szereztük meg az anyagot" - emelte ki Dalos Anna.

Ha a zeneszerző határozott tiltása ellenére a későbbiekben egy énekes érdeklődne az előadhatóság iránt, akkor a jogok örökösével, a Zeneakadémiával kell tárgyalnia.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Élménybeszámoló a Decolonize Your Mind Society koncertjéről
Händel: Alcina. Marc Minkowski felvétele
A 180-as Csoport című kötet bemutatója

Más művészeti ágakról

színház

A MáSzínház KÖT-EL-ÉK – „Okos lány, túlteszi magát rajta!” előadásáról
Michael Sarnoski: Hang nélkül – Első nap
Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák
irodalom

Hajdu Levente volt a Kötetlenül sorozat vendége


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés