Nagy Gábor felidézte, hogy Görömbei András 1992-ben került a Hitelhez, mikor a folyóirat irodalmi-társadalomtudományi havilappá alakult át.

Főszerkesztő-helyettesi posztját egészen a legutóbbi időkig ellátta, majd betegsége miatt főmunkatársként segítette a Hitel működését.
   
Görömbei András pályafutása igen nehéz körülmények között indult, mivel édesapja 1956-os tevékenysége miatt sem gimnáziumba, sem egyetemre nem akarták felvenni.

Barta János tanszékvezető azonban kiállt mellette, mondván: ha élete legjobb felvételizőjét nem veszik fel, azonnal lemond.

Kutatóként, tanárként is a Kossuth Lajos Tudományegyetemen dolgozott, ahol egy ideig rektorhelyettesi pozíciót is vállalt, közben éveken át Helsinkiben és Bécsben vendégtanárként működött.
   
Már első könyve olyan témát érintett, amely akkoriban tabunak számított: Sinka István életművéről írt kismonográfiát. Még inkább tiltott téma volt másik kutatási területe, a határon túli magyar irodalom. Görömbei András ennek összefogója volt, ő írta az első monográfiát a csehszlovákiai magyar irodalomról, majd Berta Zoltánnal közösen a romániai magyar irodalomról, később pedig többek között Sütő Andrásról - mondta Nagy Gábor.
   
Természetesen magyarországi szerzőkkel is foglalkozott: Nagy Gáspárról, Csoóri Sándorról készített monográfiát, nagydoktori értekezését pedig Nagy László költészetéről írta.
   
Munkásságának jelentős részét tette ki tudományszervezői, illetve tanári tevékenysége, tanítványa volt mások mellett Jánosi Zoltán, a Nyíregyházi Főiskola rektora, Elek Tibor, a Bárka irodalmi folyóirat szerkesztője és Papp Endre, a Hitel felelős szerkesztője is.
   
A Kossuth-díjas irodalomtörténészt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, a Debreceni Egyetem professor emeritusát életének 69. évében, hosszan tartó súlyos betegség után vasárnap érte a halál.
   
Görömbei András 1945. február 5-én született a Hajdú-Bihar megyei Polgáron. 1970-től a Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanított Debrecenben, 1992-től egyetemi tanár, a modern magyar irodalom tanszék vezetője volt.
   
Alelnöke volt a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak, tagja az MTA Doktori Tanácsának, az MTA Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottságának, az MTA Irodalomtudományi Bizottságának, az MTA Határontúli Magyar Tudományosság Elnöki Bizottságának. 2001-től az MTA levelező, 2010-től rendes tagja volt.
   
Görömbei András számos elismerést, köztük 1987-ben József Attila-díjat, 2000-ben Kossuth-díjat kapott a 20. századi magyar irodalom teljességre törekvő, a nemzeti hagyományokra építő elemzéseiért és példaértékű oktatómunkájáért. 2005-ben az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány életműdíjával tüntették ki. 2013-ban Magyar Örökség Díjat kapott.