irodalom
2008. 10. 24.
Csengőfrász - az M14543-as szökevény emlékezik
Tragikus gyerekkor, regényes életút, sikeres művészpálya - mindez igaz Szabó Balázsra, aki nemrég tartotta a könyvpiacon október 23-ra időzített könyvének, a Csengőfrásznak a bemutatóját.
A ma az Egyesült Államokban élő Szabó Balázs, a Kossuth-díjas Szabó Sándor színművész fia egyike volt azoknak a tinédzsereknek, akik elképesztően veszélyes körülmények között szöktek át a határon 1956. október 23-át követően.
Bár az archív fotókon többnyire az látható, amint kis motyójukat a hátukon cipelve, a szabadság reményétől mosolyogva lépnek át emberek százai Ausztriába, egy idő után már életveszélyes volt a határ átlépésének akár a szándéka is. A 13 éves Balázsnak mégis sikerült egy biciklivel a golyózáporban átszöknie a határon. Ő lett az M14543-as számú menekült a lágerben.
A könyv egyszerre sajátos szemszögű dokumentumregény 56-ról és kegyetlenül őszinte életrajz.
Bár Szabó Balázs ma is kiválóan beszél magyarul - 1963 óta minden évben hazalátogat - angolul írta meg a könyvet, amelynek első kiadása az 1956-os forradalom 50 éves évfordulója alkalmából jelent meg az USA-ban. Ott a könyv hamar elfogyott, ami annak is köszönhető volt, hogy kedves szavakkal ajánlotta az olvasók figyelmébe Lee Iacocca, a Ford and Chrysler autógyár hajdani elnöke, aki a szerzőtől festményeket vásárolt.
Szabó Balázs a híres színművész, Szabó Sándor fiaként korántsem élte a felkapott sztárok gyerekeinek csillogó életét: nagy nyomorban nőtt fel, nagyszülei vidéken nevelték, anyja csak néha látogatta, apja pedig évekkel később vette magához, és akkortól kezdve ismerte meg a testvérét, Barnát, majd alakított ki mostohaanyjával, Bárczy Katóval, az ugyancsak ünnepelt filmsztárral szeretetteljes kapcsolatot.
Apja és mostohaanyja szintén átszöktek a határon 1956-ban, és egy ausztriai menekülttáborban találtak rá fiukra. Szabó Sándor később visszatérhetett Magyarországra, és mint sikeres színész folytatta életpályáját, amelyet Kossuth-díjjal ismertek el. Balázst és testvérét, Barnát egy amerikai család nevelte fel.
Szabó Balázs ma Észak-Karolinában él, képei számos tehetős amerikai család otthonában és múzeumokban láthatók. Már gyermekkorában kitűnt rajztehetsége, amelyet aztán iskolái befejezése után már az Amerikában bontakoztatott ki.
A Csengőfrász kendőzetlenül leírja mindazokat a szörnyűségeket, vallatásokat, kínzásokat, letartóztatásokat, megalázásokat és abszurditásokat, amelyek 1956 előtt megtörténhettek Magyarországon, csakúgy mint a forradalom idején bosszúvágytól hajtott, kegyetlen cselekedeteket.
A könyv akár történelemóra is lehet a mai huszonéveseknek, mert felmutat olyan összefüggéseket, amelyek a történelemkönyvekben nem szerepelnek. Közben pedig bemutatja egy kisfiú életét az ötvenes években, aki nagy szegénységben és sok-sok nagyszülői szeretettel körülvéve nő fel. Nem utolsósorban pedig az akkori idők hétköznapjainak apró-cseprő - ma már elképzelhetetlenül nyomorúságos - gondjaival is megismertet.
A Csengőfrászt (Knock in The Night) a Geobook Hungary Kiadó adta ki és Zsuppán Fabiola fordította.
Bár az archív fotókon többnyire az látható, amint kis motyójukat a hátukon cipelve, a szabadság reményétől mosolyogva lépnek át emberek százai Ausztriába, egy idő után már életveszélyes volt a határ átlépésének akár a szándéka is. A 13 éves Balázsnak mégis sikerült egy biciklivel a golyózáporban átszöknie a határon. Ő lett az M14543-as számú menekült a lágerben.
A könyv egyszerre sajátos szemszögű dokumentumregény 56-ról és kegyetlenül őszinte életrajz.
Bár Szabó Balázs ma is kiválóan beszél magyarul - 1963 óta minden évben hazalátogat - angolul írta meg a könyvet, amelynek első kiadása az 1956-os forradalom 50 éves évfordulója alkalmából jelent meg az USA-ban. Ott a könyv hamar elfogyott, ami annak is köszönhető volt, hogy kedves szavakkal ajánlotta az olvasók figyelmébe Lee Iacocca, a Ford and Chrysler autógyár hajdani elnöke, aki a szerzőtől festményeket vásárolt.
Szabó Balázs a híres színművész, Szabó Sándor fiaként korántsem élte a felkapott sztárok gyerekeinek csillogó életét: nagy nyomorban nőtt fel, nagyszülei vidéken nevelték, anyja csak néha látogatta, apja pedig évekkel később vette magához, és akkortól kezdve ismerte meg a testvérét, Barnát, majd alakított ki mostohaanyjával, Bárczy Katóval, az ugyancsak ünnepelt filmsztárral szeretetteljes kapcsolatot.
Apja és mostohaanyja szintén átszöktek a határon 1956-ban, és egy ausztriai menekülttáborban találtak rá fiukra. Szabó Sándor később visszatérhetett Magyarországra, és mint sikeres színész folytatta életpályáját, amelyet Kossuth-díjjal ismertek el. Balázst és testvérét, Barnát egy amerikai család nevelte fel.
Szabó Balázs ma Észak-Karolinában él, képei számos tehetős amerikai család otthonában és múzeumokban láthatók. Már gyermekkorában kitűnt rajztehetsége, amelyet aztán iskolái befejezése után már az Amerikában bontakoztatott ki.
A Csengőfrász kendőzetlenül leírja mindazokat a szörnyűségeket, vallatásokat, kínzásokat, letartóztatásokat, megalázásokat és abszurditásokat, amelyek 1956 előtt megtörténhettek Magyarországon, csakúgy mint a forradalom idején bosszúvágytól hajtott, kegyetlen cselekedeteket.
A könyv akár történelemóra is lehet a mai huszonéveseknek, mert felmutat olyan összefüggéseket, amelyek a történelemkönyvekben nem szerepelnek. Közben pedig bemutatja egy kisfiú életét az ötvenes években, aki nagy szegénységben és sok-sok nagyszülői szeretettel körülvéve nő fel. Nem utolsósorban pedig az akkori idők hétköznapjainak apró-cseprő - ma már elképzelhetetlenül nyomorúságos - gondjaival is megismertet.
A Csengőfrászt (Knock in The Night) a Geobook Hungary Kiadó adta ki és Zsuppán Fabiola fordította.
További írások a rovatból
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról
Más művészeti ágakról
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon