Az Országgyűlés a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává nyilvánította június 29-ét, Péter-Pál napját, amely a hagyomány szerint a betakarítás kezdete, „a parasztság ünnepe”. Határozatában a parlament elítélte a kommunista diktatúra idején a magyar középparasztsággal szemben tanúsított kegyetlen üldöztetést és megkülönböztetést.
   
A sajtóreferens emlékeztetett rá, hogy „kuláküldözés” a kommunista hatalomátvétellel vette kezdetét, amikor a Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen. A párt minden eszközzel arra törekedett, hogy lerombolja a hagyományos paraszti életformát és a parasztokat földjeik elhagyására kényszerítse.
   
A támadások célkeresztjébe a szovjet mintának megfelelően a „kulák” került. Kuláklisták készültek, és erre felkerültek Hódmezővásárhely legtekintélyesebb gazdái is, azok, akik a legeredményesebben gazdálkodtak. Országosan mintegy 71 ezer kulákcsaládot tartottak nyilván. Bár hivatalosan a 25 holdon felüli közép- és gazdagparasztok számítottak kuláknak, a gyakorlatban erről a helyi pártvezetés döntött.

Hódmezővásárhelyen mintegy kétezer ember került kuláklistára.
A kuláknak bélyegzetteket különadókkal, megemelt beszolgáltatási kötelezettséggel, állandó pszichés és fizikai terrorral sanyargatták.

Nyilvános fenyítésekkel, verésekkel, munkaszolgálattal, kitelepítéssel, vagyonelkobzással, hatósági eljárások ezreivel, koholt vádak alapján indított perek százaival, súlyos börtönbüntetésekkel és kivégzésekkel akarták megtörni az embereket - emlékeztetett a közgyűjtemény sajtóreferense.
   
A gazdák tömegével menekültek földjeikről, miután azokat „önként” felajánlották az államnak. Volt, aki nem bírta elviselni a zaklatásokat, és öngyilkosságot követett el, másokat otthonukban vertek agyon vagy a börtönben elszenvedett fizikai bántalmazások következtében vesztették életüket – közölte Elek András.