A több mint tíz óra alatt az északi országok legjellegzetesebb szokásai, hagyományai kelnek életre – mondta el Kecskés Noémi, az intézmény sajtóreferense az MTI-nek.
   
Az északi országokban Szent Iván az év legkiemelkedőbb napja, sok helyen nemzeti ünnep, amelyet áthat a bűbáj és a varázslat, amikor bármi megtörténhet. Szent Iván éje a nyári napfordulóhoz kapcsolódik még a kereszténység előtti időkből, a június 23-áról 24-re virradó éjszaka tradíciói nem véletlenül olyan erősek ezekben az országokban, hiszen ekkortól ismét rövidülnek a nappalok.

Az ünneplés már Szent Iván előestéjén kezdetét vette, az emberek a hatalmas máglyákkal az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebbre űzni. 
   
A tűz tisztító erejébe vetett hit az alapja a tűzugrás szokásának is, mert úgy tartották, hogy a tűz elősegíti a jó termést, a növények növekedését, megóv a jégesőtől, dögvésztől és nem utolsó sorban a fiatalok a tűz körül szerelmet is varázsoltak. Úgy vélték, az ezen az éjjelen gyűjtött gyógynövények, virágok titokzatos erővel bírnak, de különleges szerepet kap az ekkor virágzó páfrány is, amelynek megtalálója boldogságra-gazdagságra lel, és a világ összes nyelvét, de még az állatok beszédét is érteni fogja. 
   
Az este fénypontjaként sor kerül a dánok kedvelt Szent Iván-napi hagyományára, az ember nagyságú boszorkányégetésre is.
A magyar szokások közül a látogatók a jellegzetes férjjósló szokásként ismeretes koszorúdobást próbálhatják ki. 
   
A látogatók az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív elemei közül a litván többszólamú énekléssel és a szintén litván keresztkészítés mesterségét és szimbolikáját bemutató kiállítással találkozhatnak.
A színes programkínálatban folyamatosan fellépnek a különböző nemzetek kórusai, néptánccsoportjai, zenekarai. A kézművesség képviseletében észt szalagszövéssel készült kézműves remekeket mutatnak be és svéd motívumokkal díszített mézeskalácsot készíthetnek a gyerekek. 
   
A skandináv és balti gasztronómiát egyebek mellett a svéd fahéjas tekercs, bodzaszörp, az ízletes lett sörök és sajtok, litván hagymás hering és rozskenyér, hagyományos dán sütemények, az észt mulgi kása és kama és norvég gofri képviseli. 
   
"A csemeték örömére életre kel a svéd Harisnyás Pippi és a dán meseíró, Andersen kis hableánya, a felnőtteket pedig mozizásra csábítják" – emelte ki a sajtóreferens.
   
A rendezvény hivatalos megnyitója délután a svéd májusfaállítással kezdődik, amikor Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkár, valamint a skandináv és balti államok nagykövetei és Cseri Miklós főigazgató köszönti a látogatókat.