Az Időtlen derengés című tárlaton a kínai festő több mint 30, hegyeket, vizeket, felhőket, fákat és virágokat ábrázoló tájképét mutatják be. A hagyományos kínai kultúra mellett a buddhista életszemlélet is megjelenik a tradicionális kínai technikát a nyugati absztrakt hatással ötvöző munkákon.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: országszerte szombaton ünneplik Weöres Sándor születésének 100. évfordulóját. "Xi Xinmin kínai festőművész tájképeit és a magyar költőt az időtlenség, a belső harmónia, a béke és a szabadság köti össze" - fogalmazott.

A miniszterelnök-helyettes Weöres Sándor műveiről szólva felidézte, hogy a Bóbita és más gyerekversek "nyitották fel szemünket életutunk kezdetén". A teljesség felé című prózai műben megnyilvánuló összhangot viszont összegzésként írta meg a magas intelligenciával bíró, nagy tehetségű író - emelte ki Navracsics Tibor.

Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója hangsúlyozta: az intézet kezdettől fogva arra törekszik, hogy a magyar kulturális diplomáciát a magyarság és az egyetemesség találkozási pontjába állítsa.

Felidézte, hogy több olyan magyar személyiség, köztük író és tudós is volt a magyar történelemben, akik érdeklődtek a kínai kulturális hagyományok iránt. Kiemelte, hogy Weöres Sándor mentorának, Kosztolányi Dezsőnek 1929-ben írt levelében megosztotta az íróval azt a gondolatát, hogy el akar jutni Kínába és meg akarja tanulni a nyelvet. Néhány évvel később, 1937-ben hajóval járta be Indiát és Sanghajba is eljutott. A taoizmus, a konficionizmus és Hamvas Béla szellemi hatása alatt így születhetett meg a Teljesség felé című metafizikai írás - emlékeztetett a főigazgató.