Magyarországon ma kilenc közös jogkezelő szervezet kezel évi összesen 14-15 milliárd forintot, a legnagyobb közülük az Artisjus - emlékeztetett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke. Bendzsel Miklós hozzátette: szabad piacgazdaságokban ezt a feladatot nem állami szervek valósítják meg, hanem szabad szerveződések.
   
Értékelése szerint a legkritikusabb pont ezen szervezetek működési költsége, amely magában foglalja a piac monitorozását, a jogdíjigények adminisztrációját, a beszedési és elosztási mechanizmus fenntartását is. Az elmúlt évek intézkedéseivel az Artisjus 26-27 százalékos működési költségét sikerült 21 százalékra csökkenteni, ez már alacsonyabb az európai és a regionális átlagnál - jegyezte meg.
   
Az SZTNH nemrég felügyeleti jogköröket is kapott, ezt követően a közös jogkezelőkkel egységes új számviteli és gazdálkodási követelményeket vezettettek be, a szociális és kulturális célú levonások gyakorlatát pedig szigorú korlátok közé helyezték. Vitás kérdés a szálláshelyek által fizetendő zenei jogdíj, ennek új rendszerét igyekeztek a valós felhasználáshoz közelíteni - számolt be Bendzsel Miklós.
   
Victor Máté, az Artisjus elnöke hangsúlyozta: egyesületük nem állami hivatal, hanem a szerzők önkéntes szövetkezése, a jogdíj pedig nem adó, hanem az alkotó bére. Noha az alkotókat a törvény védi, jogaik érvényesítésére a gyakorlatban csak a jogkezelőkön keresztül van esélyük - emelte ki.
   
Mint hozzáfűzte, az Artisjus a világ 92 szerzői jogi társaságával áll kapcsolatban, az egyesület által beszedett pénz fele is a külföldi előadókat illeti, de ezen a rádiók magyar zenei kvótája reményeik szerint javítani fog.
   
Szinger András, az Artisjus főigazgatója hangsúlyozta: nem közpénzt, hanem tagjaik jogdíjbevételeit kezelik, ezek felosztásáról maguk a tagok dönthetnek az egyesület választott szervein keresztül. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a beszedett jogdíjak után - nemzetközi szinten példátlan módon - egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, de közben a jogdíjak címzettjei nem válnak biztosítottá.
   
Novák Előd (Jobbik) szavazást kért arról, hogy a bizottság a közéleti múltjával kapcsolatos vádak miatt ne hallgassa meg Böröcz Istvánt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatóját, az indítványt azonban csak a testület két jobbikos tagja támogatta.
   
Böröcz István elmondta: a közmédia egyszerre tartalom-előállító és - felhasználó is, és hatalmas archívumot kezel. Noha megalakulásakor az MTVA "ellentmondásos helyzetet", jogdíjtartozásokat örökölt, szinte minden kérdésben sikerült megállapodást kötnie az Artisjussal, és a közmédia évi több 100 millió forint jogdíjat utal a hazai közös jogkezelőknek.
   
Krucsainé Herter Anikó, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) főigazgatója közölte: 2012 januárjától a közös jogkezelők által beszedett, kulturális célra fordított jogdíjak 70 százalékának elosztásáról az NKA gondoskodik egy külön ideiglenes kollégiumon keresztül. Ezen a jogcímen eddig 571,3 millió forint folyt be a közös jogkezelőktől, az összegre a kollégium két részletben pályázatot írt, illetve ír ki.
   
Kiszely Katalin, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára felidézte, hogy 2011-ben jelentős módosításokon esett át a hazai a szerzői jog: megszűnt az állami feladatok szétaprózodottsága, erősödött a kormányzati kontroll, és már az igazságügyi miniszter jóváhagyása lépteti hatályba az új jogdíjtételeket.
   
Kővári Tibor, a Cloud Casting Kft. ügyvezető igazgatója hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon akadályokba ütközik az a szerző, aki maga szeretné képviselné a jogait. Lányi Lajos, a Magyar Zenészbázis Egyesület elnöke azt vetette fel, hogy a bevételek elosztását ne algoritmusok, hanem a valós zenefelhasználás alapján végezzék, míg Benkovics László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének alelnöke arról beszélt, hogy a magánszállásadók számára komoly terhet jelent a zenei jogdíjfizetés.
   
Jeszenszky Zsolt, a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetségének (MAHASZ) képviselője ezzel szemben azt mondta: a kisfelhasználók adatainak pontos feldolgozása gazdaságtalan lenne, ezért van szükség elosztási algoritmusokra.
   
Gulyás Dénes (Fidesz) arról érdeklődött, hogy a művészet kategóriába nehezen besorolható zeneszámokat hogyan ítéli meg az Artisjus, valamint hogy a zeneszerzők mellett miért nem részesülnek a jogdíjakból az előadók is. Pörzse Sándor (Jobbik) a rádiós játszási arányok alapján történő jogdíj-elosztás igazságtalanságát hangsúlyozta, és emlékeztetett arra, hogy egy bajorországi vendéglátóhely a harmadát fizeti a magyarországi jogdíjnak.
   
L. Simon László (Fidesz) az Artisjus működési költségeit sokallva közölte: az évi 11 milliárd forintot elosztó NKA 900 millióból tud működni. "Erőteljes igény lenne a szerzői jogi környezet megváltoztatására" - értékelt a bizottság elnöke, hozzátéve: "irreálisan sok" pénz folyik be az Artisjushoz az üres adathordozók értesítése után is.
   
Szinger András válaszában elmondta: az Artisjusból 2004 óta már kiléphetnek a tagok; az egyesületnek nem tiszte esztétikai értékelést végezni, előadóművészként pedig "nem az Artisjuson kell keresni a jogdíjat", hiszen azt a kiadó fizeti.
   
Az NKA működéséhez képest az Artisjusnak magának kell beszednie a jogdíjakat, és az egyesület évi mindössze 2 millió forintos nettó bevételre tesz szert a magán szálláshelyektől - válaszolt a kérdésekre a főigazgató.