A bizottság újjáalakításáról, feladatairól és működési rendjéről szóló, a Hivatalos Értesítő szerdai számában közzétett belügyminiszteri utasítás szerint az ÁB feladatai közé tartozik többek között, hogy véleményezze a nagyberuházásokkal kapcsolatos dokumentumok tervezetét, azokat a régészeti ügyeket, amelyekben a miniszter szakértői közreműködést vesz igénybe, valamint a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításával és a védelem megszüntetésével kapcsolatos dokumentációkat.
   
Az ÁB javaslatot tehet továbbá a régészeti lelőhely vagy lelet megtalálójának jutalmazására, meghatározza a régészeti lelőhely vagy lelet tudományos jelentőségét, véleményezi a régészeti örökséget érintő jogszabályok koncepcióját, valamint konkrét ügyeken túlmutató, elvi állásfoglalást fogalmazhat meg, és jogszabály-módosítást kezdeményezhet.
   
A további régészeti feladatellátás meghatározásának és engedélyezésének szakvéleményezése során az ÁB mérlegeli az érintett régészeti lelőhely jelentőségét, valamint az elfedés szükségességét, indokoltságát, módját és a régészeti lelőhely állapotára gyakorolt várható hatását; véleményezi az előzetes régészeti dokumentációt és a feltárási projekttervet; és javaslatot tesz a feltárási projektterv elfogadására vagy attól eltérően a szükséges régészeti feladatellátás formáira és nagyságrendjére.
   
A miniszter az ÁB-ba a Magyar Nemzeti Múzeum által javasoltak közül 2 tagot, a Budapesti Történeti Múzeum által javasoltak közül 1 tagot, a megyei hatókörű városi múzeumok által javasoltak közül együttesen 2 tagot, az egyéb régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok által javasoltak közül együttesen 1 tagot, a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek által javasoltak közül együttesen 2 tagot és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet által javasoltak közül 1 tagot kér fel. Az ÁB elnökét a tagok közül a miniszter jelöli ki.
   
A bizottság kéthetente ülésezik, ha legalább öt megkeresés érkezett. Amennyiben ilyen ülésre nem kerül sor, az ÁB véleményezése elektronikus levelezés útján zajlik; az elnök jogosult rendkívüli ülést is összehívni.
   
Az ÁB kizárólag a szakvéleménye kialakításához szükséges mértékben vizsgálhatja a feltárási engedély iránti kérelmek, a régészeti szolgáltatásra vonatkozó szerződések jogi vonatkozásait, az engedélykérelemben közölt nem szakmai adatok helytállóságát, a feltárás kapcsán érintett egyéb hatóságok illetékességét, ezek szükséges engedélyeinek meglétét, valamint a kérelemmel kapcsolatos hatósági eljárási kérdéseket is.
   
Az Ásatási Bizottság a szakvélemény elkészítése során adatot kérhet a régészeti lelőhelyek és az azokkal kapcsolatos adatok nyilvántartását vezető szervtől vagy az örökségvédelmi hatóságtól, és betekinthet a feltáráshoz, illetve megkereséshez kapcsolódó hatósági ügyiratokba, beleértve a feltárásokról készült dokumentációkat is.
   
Az ÁB régészeti örökséget érintő általános szakmai kérdésekben kialakított állásfoglalásait a területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár tudomásulvételét követően adhatja ki. Az általános szakvéleményeket a minisztérium honlapja szakmai iránymutatás céljából összegyűjtve, legalább hathavonként közzéteszi.
   
Az ÁB szakértőként részt vehet a régészeti lelőhelynek vagy feltárásnak az örökségvédelmi hatóság által végzett helyszíni ellenőrzésében is.