A Szarajevótól mintegy 40 kilométerre lévő Konjicban, a hegy gyomrában 300 méter mélyen 1953 és 1979 között épült atombunkerben másodszor rendezik meg a nemzetközi művészeti seregszemlét, amely szeptember 26-ig tart. 
   
Idén 19 országból 35 művész 70 munkája látható a nagy földalatti kiállítóhelyen, amelyet csak Tito bunkereként emlegetnek az emberek - mondta Edo Hodzic, a biennále igazgatója. A kétévenkénti képzőművészeti tárlat hivatalos nevéből a D-0 ARK katonai kifejezés, az ARK (Atomska Ratna Komanda) ugyanis atomháborús parancsnokságot jelent, a D-0 a létesítmény jele.
   
Branko Franceschi horvát művészettörténész, a kiállítás horvát kurátora a horvát és a bosnyák médiának azt mondta, hogy olyan alkotók munkáit válogatta ki a régióból, vagyis Boszniából, Szerbiából, Horvátországból, Montenegróból és Törökországból, akiket a mai valóság megjelenítőinek tart. Basak Senova, a tárlat török társkurátora azt emelte ki, hogy ez az egyedüli közös projekt a régióban. 
   
A 6500 négyzetméteres bunker 80 négyzetméterén Alfredo Pirrinek, a biennáléra meghívott neves olasz művésznek az az installációja is látható, amelyet bemutattak már Barcelonában, Párizsban, New Yorkban és Brüsszelben, és azt a kérdést feszegeti, hogy mi is az identitás. A közszolgálati olasz tévé, a RAI a helyszínen forgatott a biennáléról, a filmmel Nyugat-Európában is hírét vitte a bosnyák képzőművészeti tárlatnak. 
   
Andrea Zlatar-Violic horvát kulturális miniszter is fölkereste a konjici biennálét és azt mondta, imponáló a bosnyák kulturális szakemberek ötlete, hogy új funkciót adnak a katonai létesítményeknek. "Gondolkozni lehet az ilyen megoldáson Pulában is, ahol sok elhagyott katonai létesítmény van. Ezek bevonhatók lehetnének az oktatásba, kultúrába vagy a turisztikába" - hangsúlyozta a horvát miniszter.
   
Az első képzőművészeti mustrán, 2011-ben 15 ezer ember kereste fel az óvóhelyet és nézte meg a Time Machine alcímet viselő kortárs kiállítást.
A boszniai kormány 2009-ben határozta el, hogy megnyitja a hatalmas földalatti katonai létesítményt a nagyközönség előtt, majd a konjici kulturális vezető javaslatára képzőművészeti kiállítások rendelkezésére bocsátotta az óvóhelyet.
   
A D-0 ARK-ban több mint 100 helyiség található Tito hálószobájától a komplett kórházon át a parancsnoki vezérlőteremig.
   
A bunker a néhai elnök családja és legközelebbi munkatársai, politikai és katonai vezetők, mintegy 350 ember számára nyújtott teljesen biztonságos életfeltételeket fél éven át, és úgy építették meg, hogy 25 kilotonna erejű atomrobbanást is kibírjon. Tito egyetlen egyszer sem járt az atomóvóhelyen.
   
1992 és 1995 között, a délszláv háború idején a bosnyák hadsereg használta a bunkert, de a daytoni békeszerződés aláírása (1995. december 14.) után "katonailag nem perspektivikus egységnek" minősítették. A bosnyák létesítményt most is katonák őrzik.