Hozzátette: Csurka István folytatta a magyar irodalom nagyjainak korfestő és korszakelemző munkásságát, ahogy azt tette Gárdonyi Géza, József Attila, Illyés Gyula, Sinka István, Krúdy Gyula, Németh László vagy Veres Péter.

Az ilyen szerzők művei látleletek, élettel teli fotográfiák egy adott korszakról, ezek olykor jobban érzékeltetik egy-egy korszak mindennapjait, mint az utólag megírt történelemkönyvek - jegyezte meg.
   
Csurka István életének nagyobb részét olyan korszakban élte le, amikor az író, költő nem írhatta le egy az egyben tapasztalatait, az általa látott és megértett világot, tehát lényegesen nehezebb dolga volt, mint elődeinek. Az igazi íróknak azonban mindezen politikai akadályok ellenére sikerült korukról hiteles képet, hibátlan jellemrajzokat megörökíteniük műveikben - mutatott rá Lezsák Sándor.
   
A tavaly, életének 78. évében elhunyt író nem fogadta el az akkori "hamis társadalomkép megírására ösztönző, jól fizető kultúrpolitikai igényt", amelynek keretében idillikus munkahelyi viszonyokat, békében és létbiztonságban élő családokat, testvériségben élő szocialista országokat és népeket kellett volna bemutatnia, "csakhogy ilyen állapotok nem léteztek" - fogalmazott az Országgyűlés alelnöke.
   
Utalt arra, hogy az igazi művészet a Kádár-korszakban az volt, hogy "kitapintsák a mindennapok valóságában azokat a korra jellemző személyeket és eseményeket, amelyeknek reális ábrázolása nem ütközött a tilalmas cenzúra látókörébe".
   
Mint rámutatott, kiderült, hogy hiteles művek születhettek úgy is, hogy a szerző a kiskocsmák pultjáról, a lóversenypálya lelátójának olcsó állóhelyéről vagy a falusi pedagógusszállások hokedlijéről szemlélte az adott kor eseményeit, és Csurka István is ezt tette.
   
A síremléket Reisz Pál ferences rendházvezető áldotta meg. Beszédében kitért arra: Csurka Istvánnak megadatott, hogy a szomorú és vigasztalan helyzetben biztassa népét a jobb jövő és a Messiás eljövetelével.

Megemlítette, hogy az írót "ahol lehetett, mellőzték", pedig "szinte mindenben igaza lett", amit a magyar sorsra vonatkozóan megjövendölt.
   
Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester, a Csurka István Emlékbizottság elnöke arról beszélt, hogy az író síremléke zarándokhelye lesz a magyarságnak, majd megköszönte az adományozóknak a sírkőhöz való hozzájárulást.
   
Az eseményen szavalt Gárday Gábor operaénekes és színművész, valamint Csurka László színművész, az elhunyt író testvére. A rendezvény végén a résztvevők virágokat helyeztek el Csurka István síremlékén. A néhány száz megemlékező között jelen volt mások mellett Demeter Ervin volt titokminiszter is.