zene
2013. 06. 04.
Koncert Witold Lutoslawski emlékére Budapesten
Witold Lutoslawski emléke előtt tiszteleg az Erdődy Kamarazenekar vasárnapi hangversenye. A 100 éve született lengyel zeneszerző két műve mellett magyarországi bemutatóként elhangzik a Lutoslawski-kortárs Alexandre Tansman Triptyque című darabja is a Budapest Music Centerben (BMC).
A műsoron magyar művek is szerepelnek: Weiner Leó II. divertimentója, Selmeczi György versenyműve négy hegedűre és vonósokra, valamint Orbán György Udvari táncok című kompozíciója - mondta el az MTI-nek Szefcsik Zsolt, az Erdődy Kamarazenekar alapító vezetője.
"Nagyon készültünk erre a programra - fűzte hozzá. - A felkérést a budapesti Lengyel Intézettől kaptuk, amellyel már korábban is együttműködtünk. A műsor egyik fele ezért lengyel, a koncertet pedig Marcin Nalecz-Niesiolowski lengyel karmester vezényli."
Szefcsik Zsolt úgy vélte, a BMC modern termébe jól illik ez a 20. és 21. századi alkotóktól való válogatás. Az első rész a népzenei hatásokat tükrözi, ebben hangzik el Lutoslawski Öt nép melódiája. Majd Selmeczi Györgynek Vivaldi koncertáló stílusát népies elemekkel igen ötletesen tarkító versenyműve szólal meg Szefcsik Zsolt, Gulyás Emese, Szabó Levente és Kovács Orsolya (hegedű) valamint a kamarazenekar előadásában.
A szünet után modernebb irányt vesz a hangverseny, Lutoslawski Nyitány vonósokra című kompozícióját játsszák, és bemutatják Alexandre Tansman lengyel zeneszerző 1930-ban írt Triptichonját, amely Szefcsik Zsolt szerint elég "vad" zene, rendkívül egyénien ötvözi a lengyel zsidó zenei örökséget az őt felnevelő közeg, a francia kultúra szellemességével. Végül a zenekar számára komponált öttételes Orbán-mű, az Udvari táncok hangzik el.
A Weiner Divertimento kivételével valamennyi darabot lemezre veszik, az anyag Varsóban jelenik meg a lengyel DUX kiadásában, ahogy az Erdődy Kamarazenekar egyik korábbi CD-je is.
Witold Lutoslawski lengyel zeneszerző 1913. január 25-én született Varsóban, és ugyanitt halt meg 1994. február 7-én. Hatéves korban kezdett zenét tanulni. 1933-1937 között végezte tanulmányait a Varsói Konzervatóriumban.
A Szonáta című művén kívül minden 1937 előtti szerzeménye elveszett a második világháborúban. A megszállást Varsóban élte át, a lengyel földalatti mozgalom tagja volt, és az ellenállóknak katonadalokat is komponált.
A háború után a Lengyel Zeneszerzők Egyesületének is tagja volt, és részt vett a Varsói Ősz Nemzetközi Kortárszenei Fesztivál szervezőbizottságának munkájában. Rengeteg kurzust és alkotóműhelyt vezetett Angliától Svédországon keresztül az Egyesült Államokig.
"Nagyon készültünk erre a programra - fűzte hozzá. - A felkérést a budapesti Lengyel Intézettől kaptuk, amellyel már korábban is együttműködtünk. A műsor egyik fele ezért lengyel, a koncertet pedig Marcin Nalecz-Niesiolowski lengyel karmester vezényli."
Szefcsik Zsolt úgy vélte, a BMC modern termébe jól illik ez a 20. és 21. századi alkotóktól való válogatás. Az első rész a népzenei hatásokat tükrözi, ebben hangzik el Lutoslawski Öt nép melódiája. Majd Selmeczi Györgynek Vivaldi koncertáló stílusát népies elemekkel igen ötletesen tarkító versenyműve szólal meg Szefcsik Zsolt, Gulyás Emese, Szabó Levente és Kovács Orsolya (hegedű) valamint a kamarazenekar előadásában.
A szünet után modernebb irányt vesz a hangverseny, Lutoslawski Nyitány vonósokra című kompozícióját játsszák, és bemutatják Alexandre Tansman lengyel zeneszerző 1930-ban írt Triptichonját, amely Szefcsik Zsolt szerint elég "vad" zene, rendkívül egyénien ötvözi a lengyel zsidó zenei örökséget az őt felnevelő közeg, a francia kultúra szellemességével. Végül a zenekar számára komponált öttételes Orbán-mű, az Udvari táncok hangzik el.
A Weiner Divertimento kivételével valamennyi darabot lemezre veszik, az anyag Varsóban jelenik meg a lengyel DUX kiadásában, ahogy az Erdődy Kamarazenekar egyik korábbi CD-je is.
Witold Lutoslawski lengyel zeneszerző 1913. január 25-én született Varsóban, és ugyanitt halt meg 1994. február 7-én. Hatéves korban kezdett zenét tanulni. 1933-1937 között végezte tanulmányait a Varsói Konzervatóriumban.
A Szonáta című művén kívül minden 1937 előtti szerzeménye elveszett a második világháborúban. A megszállást Varsóban élte át, a lengyel földalatti mozgalom tagja volt, és az ellenállóknak katonadalokat is komponált.
A háború után a Lengyel Zeneszerzők Egyesületének is tagja volt, és részt vett a Varsói Ősz Nemzetközi Kortárszenei Fesztivál szervezőbizottságának munkájában. Rengeteg kurzust és alkotóműhelyt vezetett Angliától Svédországon keresztül az Egyesült Államokig.
További írások a rovatból
Interjú Wéber Kristóffal a klasszikus művészetekről és a Keringőről
Más művészeti ágakról
Az Egy újfajta vadon és A legbelsőbb Ázsia - Magyarok nyomában Mongolországban című filmek a 11. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon
Farkas Tiffany megnyitóbeszéde Ernszt András és Körei Sándor 'Longing for Gaia' című kiállításán
Egységes fordításban Proust: Az eltűnt idő nyomában hét kötete
A Nyílt tárgyalás című előadás a Katona József Színházban