Manno István, Magyarország milánói főkonzulja Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének üdvözletét tolmácsolva hangsúlyozta: a kulturális kormányzat számára igen fontos a magyar részvétel a biennálén. A kultúráért felelős tárca megelégedéssel vette tudomásul, hogy a Gulyás Gábor nemzeti biztos vezette szakmai zsűri a nagy számú pályázatot értékelve olyan döntést hozott, amelyet széles körű szakmai konszenzus övez - idézte fel.
   
Manno István elmondása szerint Asztalos Zsolt projektje mintha egyszerre vetett volna számot a biennále történelmi légterével, a hagyományhoz fűződő lehetséges viszonnyal és a továbbgondolás igényével. A fel nem robbant bombák "abszurd esztétikumára" építő kiállítás olyan telitalálat, amely kivételes erővel csapódik korunk szívébe - fogalmazott.
   
Gulyás Gábor köszöntőjében emlékeztetett: Laoszban a fel nem robbant lövedékekből berendezési tárgyak készülnek, a bombák a mindennapok részei.
   
Magyarországon nem azok, mégis mindennapos jelenség, hogy egy-egy fel nem robbant bomba előkerülése miatt városrészeket kell lezárni - fűzte hozzá, hangsúlyozva: a fel nem robbant bomba izgalmas és termékeny szimbólum, amelyet ez a kiállítás hitelesen és termékenyen tematizál.
   
Asztalos Zsolt és Uhl Gabriella kurátor a megnyitót követő tárlatvezetésükön elmondták: a magyar pavilon épületébe belépőket egy információs terem fogadja, az egyik itt látható videón Horváth Csaba ezredes tűzszerész szakértő beszél arról, milyen okok vezethettek ahhoz, hogy a tárlaton bemutatott bombák nem robbantak fel.
    
A II. világháborúban kilőtt vagy ledobott bombák egytizede besült, így Európa máig rendkívül fertőzött területnek számít - hívta fel a figyelmet a kurátor. Uhl Gabriella elmondta, hogy a pavilonban egy raktárhangulatot árasztó, szürke, zárt teret, egyfajta, "grey cube-ot" szerettek volna létrehozni, ehhez jelentősebb átépítésekre is szükség volt. 
   
"Bombákat látunk, de a kiállítás igazából nem ezekről szól, hanem a fel nem robban fesztültségekről, amelyek minden szinten átszövik az életünket" - jegyezte meg Asztalos Zsolt, hozzátéve: a lövedékekről készített videókhoz ezért mindennapi feszültségek zajait társította.
Asztalos Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy eredeti terveik szerint a kiállításban helyet kapott volna egy valódi hatástalanított bomba, ennek utaztatásához azonban nem sikerült megszerezni az engedélyeket. 
   
Gulyás Gábor a megnyitó után a Balog Zoltán miniszter távolmaradásával kapcsolatban az MTI-nek elmondta, nem szokatlan dolog a biennálén sem, hogy egy magas rangú állami vezető előzetes vállalása ellenére nem tud megnyitni egy kiállítást. A kulturális kormányzat az eddiginél nagyobb figyelmet fordít a magyar részvételre, ezt jelzi, hogy idén a biennále magyar pavilonja a 2013-as költségvetésben már saját soron szerepelt, a tárca emellett 8 millió forintot biztosított arra, hogy húsz év után végre komolyabb rekonstrukciós munkákat lehessen elvégezni a magyar pavilonban.
   
A megnyitót követően Lajkó Félix hegedűművész adott rövid koncertet a biennále közönségének.
   
A velencei biennálén soha ennyi nemzet nem képviseltette még magát, a 88 kiállító ország mellett számos jelentős művész is részt vesz, Aj Vej-vej például több helyen - így egy templomban - is kiállít a városban. Egy templom, a San Lio ad otthont az idei magyar részvétel másik projektjének is: Mátrai Erik Gömb című kiállítása szeptemberben nyílik, és két hónapig, a biennále november 24-i zárásáig lesz látható.