A hangversenyen a Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekarral közreműködőként pódiumra lép Devich Gergely és Dolfin Balázs (cselló), Harmath Dénes (orgona), Berecz Mihály (zongora) és ifj. Gál László (kürt).
   
"Devich Gergely és Dolfin Balázs a legifjabbakat képviselik azok közül, akik már pódiumra érettek, a többiek is fiatalok, de már szereztek némi koncertgyakorlatot" - mondta el az MTI-nek Kocsis Zoltán.
Nem mondható, hogy általános értelemben vett, az egész országra kiterjedő tehetségnevelő program eredményeképp mutathatja be ezeket a fiatal zenészeket - tette hozzá a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója.

Véleménye szerint a Kádár-érában nehezebb volt az érvényesülés, de célzottabban folyt a tehetséggondozás.
   
Léteznek ugyan most is tehetségkutató versenyek. "De engedje meg a világ! Más kiállni és egy szólamban karaoke-módra elénekelni egy akár igényes táncdalt, mint elsajátítani egy hangszert, illetve tökéletes művészi attitűddel megszólaltatni egy időtálló remekművet. Hiszen még egy Vivaldi-gordonkaverseny elsajátítása is sokszorosa időben, energiában egy táncdal megtanulásának" - hangsúlyozta Kocsis Zoltán.
   
Hozzátette: se szeri, se száma a ma a zeneélet derékhadát képviselő muzsikusoknak, akik visszajárnak a Szent István Zeneművészeti Szakközépiskolába tanárként, kisegítőként a zenekarba, vagy kurzusokat tartani. "Ez a közösség olyan erős, hogy tevékenysége átível időn és téren. Záborszky Kálmán az iskola prominens figurája, de végeredményben az intézmény egészének köszönhető, hogy a sok csiszolatlan gyémántból mesterien csiszoltak kerülnek ki" - fejtette ki.
Akár egyetlen gyertya is állhatna Kocsis Zoltán születésnapi tortáján, hiszen ősszel rendkívül súlyos, életmentő szívműtéten esett át.

"Valamiféle újjászületést, reneszánszt érzek a szó legszorosabb értelmében. A fiatalok között fiatalnak érzem magam. Ha belenézek a tükörbe, persze látom a változást. De mennyi mindent éltem át, hány generációváltás tanúja lehettem. A folyamatos munka révén, úgy érzem, mintha megálltam volna 30 éves koromnál. Még a műtétem utáni kényszerpihenő után sem tudtam sem zenei gondolkodásban, sem munkaintenzitásban, sem a mindennapi életre vonatkozó apró-cseprő ügyekben megöregedni.

Ha elgondolom, hogy a 61. évemet töltöm be, azt abból tudom, hogy reggel, felkeléskor itt fáj, ott fáj... Ám ez természetes, nincs befolyással arra, amiért megszülettem" - mondta. Ebbe az érzésbe szépen belesimul a Szent István Király Szimfonikus Zenekarral való munka, amelynek biztosan lesz folytatása - hangoztatta Kocsis Zoltán.
   
A világhírű zongoraművész 1990-ben felajánlotta, hogy minden év május 30-án, a születésnapján koncertet ad a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára. Saját évfordulóját úgy ünnepli meg, hogy szegény és beteg gyermekeknek adakozik.