"Radnóti abszurd tragédiája az volt, hogy magát katolikus magyar költőnek tartotta, és azért kellett meghalnia, mert a törvények zsidónak minősítették: ebben a kettősségben gyakorlatilag kirajzolódik az 1920 és 1945 közötti korszak minden olyan történelmi létkérdése, amely meghatározta a bekövetkező világégést" - mondta el az MTI-nek hétfőn Meskó Zsolt, a darab rendezője. 
   
Mint hozzátette, leginkább az a kettősség izgatta, amelyet a költő életének fokozatos elkomorulása és ezzel párhuzamosan a verseinek egyre nagyobb letisztultsága jellemzett. A rendező célja továbbá az volt, hogy Radnóti életútjának bemutatása révén tegye érthetőbbé, megfoghatóbbá a közönség számára az 1920 és 1945 közötti időszakot. 
   
Ennek a korszaknak a megértése révén talán jobban láthatóvá válik, hogy egy-egy kimondott szónak milyen súlyos következményei lehetnek, és hogy a hétköznapi gyűlöletekből miként születnek tettek először egy ember, majd egy egész társadalmi csoport ellen - mondta Meskó. 
   
A rendező kiemelte, hogy a darab, amelynek koreográfiáját Román Sándor készítette, nem szeretne aktualizálni, csupán fel akar mutatni egy életutat, és a színház feladatához igazodva elmesélni egy történtet, hogy az ne ismétlődhessen meg még egyszer. Meskó Zsolt szerint a 22 táncosra és 8 prózai színészre írt előadás munkálataikor arra törekedtek, hogy olyan álomvilágot teremtsenek meg a színpadon, amelyet Radnóti is álmodott maga köré, hiszen számára a költészet, az irodalom jelentette a menekülést a hétköznapok szörnyűségei elől.
   
A darab szövegkönyvéről a rendező elmondta: az előadás kizárólag a költő verseire, naplórészleteire és az 1920-1945 közötti időszak magyar közéleti szereplőinek és politikusainak, valamint Radnóti barátainak jegyzeteire, dokumentumaira épül. Mint hozzátette, a valósághoz való hűség azért volt fontos, mert Radnóti felesége, Gyarmati Fanni, aki néhai férje hagyatékának rendezője, őrzője és közrebocsátója, csak így járult hozzá az előadás megszületéséhez. Mindez azt is jelenti, hogy a költő bemutatásának szentelt felolvasóesteket leszámítva, ez az első színpadi mű, amely Radnóti életét viszi színre.
   
Meskó kiemelte, a "bánatos arcú költőről" jó tudni, hogy remek humorú ember volt, aki szeretett focizni, teniszezni, síelni, moziba járni - Chaplin volt a kedvence -, francia sanzonokat fütyülni, társaságba és jelmezbálba járni. "Ebbe a vidám életbe rombolt bele a fasizmus" - húzta alá a rendező. 
   
A keddi díszbemutatót követően a nagyközönség június 5-én láthatja legközelebb a darabot, amely szeptembertől kerül repertoárra a RaM Colosseumban.