irodalom
2013. 05. 22.
Szakály Sándor vehette át a Korunk Kulcsa díjat
Szakály Sándor történész vehette át a Korunk Kulcsa díjat szerdán Budapesten.
Az elismerést Kántor Lajos, a Korunk Baráti Társaság elnöke adta át Szakály Sándornak, aki ezt követően előadást tartott A kolozsvári IX. honvéd hadtest parancsnokai (1940-1945) címmel.
Szakály Sándor történészként, kutatóként számos intézetben dolgozott, egyetemeken oktat és oktatott, szakmai testületek tagja és több szakmai díj birtokosa. Főbb kutatási területe a 19. század második felétől a 20. század közepéig a magyar hadtörténelem, társadalomtörténet, tájvédelem és sporttörténet, ugyanakkor foglalkozik az 1919 és 1945 közötti Magyarország politikai diplomáciatörténetével is - mondta laudációjában Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője.
Hozzáfűzte: kötetei nagyrészt a hadtörténelem témakörébe sorolhatók, katonákról, történelemről és önmagunkról szólnak, amint azt az Ister kiadónál megjelent három kötetes munka alcíme is rögzíti - emlékeztetett a főszerkesztő.
Mint mondta, "Szakály Sándort többéves munkakapcsolat fűzi a kolozsvári folyóirathoz: a lapszámokban írásokkal, valamint akadémiai előadásaival kivétel mindig önzetlenül vállalja a fellépést."
Szakály Sándor 1980-tól a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) tudományos munkatársa, majd főmunkatársa, 1999-2000-ben az intézmény megbízott főigazgatója. A Duna Televízió alelnöke volt 2001. és 2004. között, dolgozott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, 2006-2007-ban a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara társadalomtudományi tanszékén tudományos tanácsadóként, 2007-től egyetemi tanárként.
1990-ben a történettudomány kandidátusa, 2006-ban az MTA doktora lett, és abban az évben habilitált. Több önálló könyve, valamint általa szerkesztett, illetve sajtó alá rendezett kötete jelent meg. Szűkebb szakterülete a II. világháború és a két háború közti időszak. A határon kívül élő magyarok meghívására gyakran tart előadásokat.
Szakály Sándor történészként, kutatóként számos intézetben dolgozott, egyetemeken oktat és oktatott, szakmai testületek tagja és több szakmai díj birtokosa. Főbb kutatási területe a 19. század második felétől a 20. század közepéig a magyar hadtörténelem, társadalomtörténet, tájvédelem és sporttörténet, ugyanakkor foglalkozik az 1919 és 1945 közötti Magyarország politikai diplomáciatörténetével is - mondta laudációjában Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője.
Hozzáfűzte: kötetei nagyrészt a hadtörténelem témakörébe sorolhatók, katonákról, történelemről és önmagunkról szólnak, amint azt az Ister kiadónál megjelent három kötetes munka alcíme is rögzíti - emlékeztetett a főszerkesztő.
Mint mondta, "Szakály Sándort többéves munkakapcsolat fűzi a kolozsvári folyóirathoz: a lapszámokban írásokkal, valamint akadémiai előadásaival kivétel mindig önzetlenül vállalja a fellépést."
Szakály Sándor 1980-tól a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) tudományos munkatársa, majd főmunkatársa, 1999-2000-ben az intézmény megbízott főigazgatója. A Duna Televízió alelnöke volt 2001. és 2004. között, dolgozott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, 2006-2007-ban a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara társadalomtudományi tanszékén tudományos tanácsadóként, 2007-től egyetemi tanárként.
1990-ben a történettudomány kandidátusa, 2006-ban az MTA doktora lett, és abban az évben habilitált. Több önálló könyve, valamint általa szerkesztett, illetve sajtó alá rendezett kötete jelent meg. Szűkebb szakterülete a II. világháború és a két háború közti időszak. A határon kívül élő magyarok meghívására gyakran tart előadásokat.
További írások a rovatból
Gerőcs Péter Szembenézni a tehetségtelenségünkkel kötetének bemutatója az Őszi Margón
Megjelent a szerző emlékiratainak folytatása, A másik egy