Mint a darab rendezője fogalmazott: "a világunk olyan, hogy minden ember szabad akarata szerint létezhet, viszont az individuummal szemben van egy szervezett államgépezet, adminisztrációval, igazságszolgáltatással, rendőrséggel, sajtóval. Áll a törékeny egzisztenciájú ember, körbevéve ezekkel, de mi történik vele akkor, ha kénytelen bekerülni a gépezetbe?" - teszi fel a kérdést a hetvenes években íródott regény kapcsán Hegedűs D. Géza.

Mint elmondta, már régóta foglalkoztatta a kérdés: mennyire kiszolgáltatott a kisember a saját világában, mi az erőszak eredője, és mit tehet velünk az erőszak. "Ebben a témában olvasgattam, így találtunk rá a műre Radnóti Zsuzsa dramaturggal a tavalyi évadban. Rácsodálkoztam, hogy ez a regény, amely harminc éve született, milyen erővel kezd hatni ránk itt, Magyarországon, 2008-ban" - árulta el Hegedűs D. Géza.

A rendező hozzátette, Böll minden művében rendkívül erős tükröt tart a világ elé, "így az az érzése támadt az embernek, hogy ebben a tükörben a mai magyar valóságunk, mi magunk jelenünk meg".
 
Katharina Blum házvezetőnő, aki tisztességes módon végzi a munkáját, elvált, fiatal, csinos nő. Egy este elmegy szórakozni a nagynénjéhez, itt összeakad egy olyan férfival, akibe pillanatok alatt szerelmes lesz, és eltölt vele egy éjszakát. Hajnalban rádönti a terroristákat üldöző különítmény a lakása ajtaját, szerelmét Ludwig Göttent keresve, aki körözött terrorista - vázolta a darab kiinduló helyzetét a rendező.

"Ekkor beleborzong az ember, mert bármikor bevonódhatunk egy olyan helyzetbe, amelyhez semmi közünk, és belekerülhetünk egy olyan gépezetbe, amely ledarálhatja az embert" - hívta fel a figyelmet Hegedűs D. Géza. Mint hozzátette: "ez a gépezet arctalan, és mindig a világ elvárásainak megfelelően működik, ezért nincs tekintettel emberi méltóságra, személyes szférára, és ahogy Katharina Blum esetében, négy nap alatt egy tiszta, szeretnivaló lényből is gyilkost kreálhat".

A rendező elmondása szerint Böll nem didaktikusan mutatja be ezt a helyzetet, hanem a döntést a néző erkölcsi ítéletére bízza. "A mi előadásunk sem mutogat, csak föltesszük a kérdést: mit ér ma az ember, és mit ér az ő méltósága" - jegyezte meg.

Mint elmondta, Bereményi Géza 1992-ben már készített egy színpadi változatot Böll művéből. "Vannak olyan motívumok a regényben, amelyek a Katona József Színház adaptációjában nem szerepeltek, mert akkor még nem volt jelentőségük. De azóta szembesültünk olyan dolgokkal, amelyeket 1992-ben még nem élhettünk meg" - mutatott rá Hegedűs D. Géza.

A darabban, amelyet október 22-én mutatnak be a Pesti Színházban, Gálffi Lászlót, Hegyi Barbarát, Börcsök Enikőt, Kútvölgyi Erzsébetet, Rajhona Ádámot, Epres Attilát, Fesztbaum Bélát, Juhász Istvánt, Kovács Martinát, Lajos Andrást, Gyuriska Jánost, Reviczky Gábort, Sarádi Zsoltot és Kis Domonkos Márkot láthatja a közönség. A díszletet Bagossy Levente, a jelmezeket Jánoskúti Márta tervezte. A mű átdolgozását Bereményi Géza végezte el, Radnóti Zsuzsa és a rendező közreműködésével.