A darabot 2010-ben a komáromi Monostori Erődben mutatták be hosszú idő után először, tavaly augusztus 25-én pedig a gazdagréti Szent Angyalok-templomban adták elő. Hétfő este ismét Csányi Valéria vezényletével, koncertszerű előadásban játsszák Erkel művét. 
   
Kassai István zongoraművész, Erkel-kutató szerint a mű az idős zeneszerző testamentuma nemzete számára, amibe belesűrítette minden bölcsességét, élettapasztalatát. Az alkotás a Magyar Királyi Operaház 1884. szeptember 24-i megnyitására készült, de a próbák elhúzódása miatt csak az évad második felében került színre. "Az 1885. március 14-i bemutató elsöprő közönségsikert hozott" - mondta az MTI-nek Kassai István.
   
A kutató szerint zeneileg ez a szerző legérettebb műve, amelyben kora legújabb zeneszerzői eszközeit is felhasználta. Mondanivalóját tekintve ez a legkonkrétabb megfogalmazása annak a gondolatnak, hogy a magyar nemzet mindenkori boldogulásának a kulcsa az összetartás.
Az István király - eltérően a legtöbb történelmi operától - nem egy hadvezért vagy politikust mutat be, aki rossz döntései következtében elbukik, hanem egy szentet.

A történetben az Istennek tett fogadalom és az uralkodói felelősség érvényesítéséhez szükséges fiúi szófogadás konfliktusán túl a férfias helytállás, a szenvedélyes, büszke szerelem, a sértett hiúság, a gátlástalan karrierizmus, az önérvényesítő hatalomvágy játszik fontos szerepet. "István körül végül minden összeomlik, de megőrzi hitét és megdicsőülve hal meg" - fűzte hozzá a kutató.
   
Szent Istvánról már 1846-ban operaszöveget akart írni Erkelnek Gaal József, ez a terv azonban akkor nem valósult meg. Később Dobsa Lajos szomorújátéka alapján Molnár György írta meg a librettót. Erkel még abban az évben elkészült két felvonás zenéjével. Megakadt a munkában, ezért 1880-ban Váradi Antallal átdolgoztatta a szövegkönyvet. A komponálást 1882-ben fejezte be, a hangszerelést nagyobb részt Erkel Gyula, kisebb részt Erkel Sándor készítette el édesapjuk ellenőrzése mellett. 
   
A hétfői koncerten a MÁV Szimfonikus Zenekar játszik Csányi Valéria vezényletével. Énekel Gurbán János, Bokor Jutta, Nyári Zoltán, Bazsinka Zsuzsanna, Szüle Tamás, Ambrus Ákos, Daróczi Tamás, Sárkány Kázmér, Sánta Jolán, Szakács Ildikó, közreműködik az István Király Kórus, amelyet a zeneszerző leszármazottja, Somogyvári Ákos vezet. Az előadás a Magyar Művészeti Akadémia kiemelt rendezvénye.