art&design
2008. 10. 18.
Megosztva adták ki az első Pege Aladár-emlékdíjat
Bráda Tibor festőművész és Janzer Frigyes szobrász megosztva kapta az első alkalommal odaítélt Pege Aladár-emlékdíjat; a napokban alakult Pege Aladár Emlékbizottság frissen alapított elismerését a világhírű nagybőgőművész, zeneszerző emlékére rendezett kiállítás megnyitóján adták át - közölte Zsolnai Gábor rendező, a testület titkára.
A 2006 őszén elhunyt Pege Aladár szellemi hagyatékának megőrzésére, továbbadására és emlékének ápolására létrejött emlékbizottság a Magyar Festészet Napja programsorozatához kapcsolódva szervezett In Memoriam Pege Aladár címmel tárlatot Budapesten, a Kopaszi-gáton.
Az egy héten át látható kiállításon Baky Péter, Barabás Márton, Bráda Tibor, Csavlek András, Gyémánt László, Kádár János Miklós, Kovács Tamás Vilmos, Tóth Ernő, Serényi H. Zsigmond és Urbán György alkotásaival idézik meg a muzsikust.
A csütörtök esti megnyitón hangversennyel is emlékeztek Pege Aladárra, akit a világ dzsessz-szakírói 1981-ben a legjobb bőgősnek szavaztak meg, a "nagybőgő Paganinijeként" tartottak számon.
Mint azt Deseő Csaba dzsesszhegedűs, az emlékbizottság alelnöke elmondta, mivel Pege életében a klasszikus muzsika és a dzsessz egyaránt fontos volt, Kubina Péter nagybőgős klasszikus zenét, ő maga pedig dzsesszt játszott.
Megjegyezte: reméli, hogy jövőre talán a zenész pályatársak közül is kaphat valaki Pege Aladár-emlékdíjat.
Bráda Tibor Munkácsy-díjas festő, 1971-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, 1987-től docens. Figurális képeit határozott színkezelés, a színek finom összhangja jellemzi. Korai, sötétebb tónusú festmények után az 1970-es évek második felében gazdag koloritú, oldott festésű, kontrasztos színkompozíciókat alkotott. A 80-as évek közepére színvilága a pasztellszínek felé tolódott, az 1990-es években nagy formátumú festményeket alkot.
Janzer Frigyes szintén Munkácsy-díjas éremművész, szobrász, 1966 óta szerepel kiállításokon. Minden jelentős hazai tárlaton részt vett. Jugoszláviában, Franciaországban, Olaszországban és a Szovjetunióban járt tanulmányúton. Érmeire a lírai hangvétel, portréira a karakter tárgyilagos visszaadása jellemző. Szobraiban a harmónia és a dinamika kifejezésére törekszik.
Az egy héten át látható kiállításon Baky Péter, Barabás Márton, Bráda Tibor, Csavlek András, Gyémánt László, Kádár János Miklós, Kovács Tamás Vilmos, Tóth Ernő, Serényi H. Zsigmond és Urbán György alkotásaival idézik meg a muzsikust.
A csütörtök esti megnyitón hangversennyel is emlékeztek Pege Aladárra, akit a világ dzsessz-szakírói 1981-ben a legjobb bőgősnek szavaztak meg, a "nagybőgő Paganinijeként" tartottak számon.
Mint azt Deseő Csaba dzsesszhegedűs, az emlékbizottság alelnöke elmondta, mivel Pege életében a klasszikus muzsika és a dzsessz egyaránt fontos volt, Kubina Péter nagybőgős klasszikus zenét, ő maga pedig dzsesszt játszott.
Megjegyezte: reméli, hogy jövőre talán a zenész pályatársak közül is kaphat valaki Pege Aladár-emlékdíjat.
Bráda Tibor Munkácsy-díjas festő, 1971-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, 1987-től docens. Figurális képeit határozott színkezelés, a színek finom összhangja jellemzi. Korai, sötétebb tónusú festmények után az 1970-es évek második felében gazdag koloritú, oldott festésű, kontrasztos színkompozíciókat alkotott. A 80-as évek közepére színvilága a pasztellszínek felé tolódott, az 1990-es években nagy formátumú festményeket alkot.
Janzer Frigyes szintén Munkácsy-díjas éremművész, szobrász, 1966 óta szerepel kiállításokon. Minden jelentős hazai tárlaton részt vett. Jugoszláviában, Franciaországban, Olaszországban és a Szovjetunióban járt tanulmányúton. Érmeire a lírai hangvétel, portréira a karakter tárgyilagos visszaadása jellemző. Szobraiban a harmónia és a dinamika kifejezésére törekszik.
További írások a rovatból
Hajdu Levente megnyitószövege a Kaján szisztémák című kiállításhoz
Az anyag mélyén című csoportos kiállításról
Más művészeti ágakról
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon