Rezi Kató Gábor tájékoztatása szerint bemutatható környezetbe kerül a Várkápolna és a látogatók elől eddig elzárt Studiolo. A várban megnő a turisták által bejárható terület és lehetővé válik az élményszerű, interaktív ismeretszerzés, így átélhető módon lehet megismerni a magyar középkort.
   
A beruházás 2015 elején fejeződik be, addig a Várhegy történetéről új állandó kiállítást készítenek, amelyhez már a Balassa Múzeum anyagait is felhasználják. Az intézménybe korszerű fény- és hangtechnikát telepítenek, valamint kidolgoznak egy alkalmazást, amely az okostelefonnal rendelkezőket igény esetén a múzeumba navigálja.
   
Az igazgató hozzátette, hogy ez a fejlesztés hosszú idők óta az első, amely nem időleges állagmegóvási vagy restaurátori jellegű, hanem végleges megoldást nyújt és turisztikai szempontból is új látványosságot hoz létre.
   
Az esztergomi Vármúzeumnak otthont adó palotában legutóbb 2009 májusában volt jelentősebb beruházás, akkor fedték be a Fehér tornyot, amelynek tetején körpanorámát biztosító kilátót alakítottak ki. A torony befedésével megvédték a Vitéz János esztergomi érsek dolgozószobájában található falfestményeket a beázástól.
   
Az esztergomi vár a magyar állam születési helye, itt alakult meg és működött az állam életét alapvetően meghatározó két intézmény, az egyházi és a világi főhatalom, az érsekség és a királyság.
   
Vitéz János esztergomi érseksége alatt a lakótoronyban rendezte be dolgozószobáját. Megrendelésére készültek el a reneszánsz erényeket ábrázoló falképek, amelyek készítői a firenzei Filippo Lippi festőiskolájához köthetők, keletkezési idejük 1465-66-ra tehető.

A festményeket az 1930-as években Gerevich Tibor művészettörténész, az akkori idők egyik legnevesebb olasz reneszánsz specialistája fedezte fel.
   
A négy megmaradt erény egyike, a Mértékletesség ábrázolását az utóbbi évek restaurálásának köszönhetően szakemberek egy csoportja Botticelli nevéhez köti. Úgy vélik, a nőalakok hasonlósága, a bekarcolt aláírás értelmezése alapján Sandro Botticelli ifjúkori, talán első önálló művének tekinthető a női alak.

A felfedezés rendkívüliségét az jelentené, hogy az olasz mesternek Itálián kívül nem maradt fent falképe. Több oklevél is bizonyítja, hogy Botticelli ebben az időszakban Magyarországon járt. Más dokumentumok szerint 1490-es években, Mátyás király halála után egy firenzei festő, egy bizonyos Albert mester dolgozott Esztergomban, aki falképek festéséért kapott fizetséget.