Tabajdi Gábor az MTI-nek elmondta: a kötet a puszta kronológiai áttekintésnél jóval több, azonban ott még nem tart a történettudomány, hogy monográfiát állítsanak össze a témában, ezért kapta a "krónika" elnevezést a könyv.
   
A történész utalt arra, hogy a kádári Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségének 1962-es megalakulásától az 1990-es feloszlatásáig terjedő áttekintő munka mintegy félezer szócikk segítségével nyújt betekintést a szervezet működésébe, történéseibe, miközben egyes ügyeket is számba vesz az elmúlt másfél évtizedben ebben a témában született publikációk eredményeit is figyelembe véve.
   
Elmondása szerint szerepel a Jaffa Kiadó által közzétett könyvben az is, hogy Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára a párt legfelsőbb vezetésének plénumán, a Politikai Bizottság ülésén tett szóvá bizonyos eseteket, amelyek a belügyi szervek mozgósítását vonták maguk után, nem egyszer retorziókkal sújtva az érintetteket.
   
Tabajdi Gábor rámutatott: a könyv reprezentatív módon igyekszik megjeleníteni a III/III. minden egységét, egyebek mellett megjelenik benne az egyházi elhárítás tevékenysége, illetve az is, hogy a III/III. Csoportfőnökség gárdája milyen technikai berendezéseket alkalmazott. 
   
A szerző elmondta: a kötetben névmutató, valamint köztörténeti kronológia is szerepel, utóbbi arra világít rá, hogy egy-egy belügyi "megmozdulással" egy időben milyen más, a társadalmi emlékezet számára jelentős események - táncdalfesztiválok, focimeccsek - történtek. Mellékletként szerepel benne továbbá a III/III. osztályvezetőinek életrajza.
   
A tudományos-ismeretterjesztő könyv gazdag képanyagával "sikerült jól megidézni a kort", amelyben az állambiztonság működött, és ez egyúttal betekintést nyújt a magyar belügyi világba - fogalmazott, hozzáfűzve: a kiadványban szép számmal találhatók ábrák, valamint a hálózat belső statisztikái, utóbbiak pedig bizonyos szempontból átfogó képet nyújtanak a III/III. csoportfőnökség működéséről.
   
A történész szerint a kötet segíthet az állampolgároknak abban, hogy miután kikérték az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából a rájuk vonatkozó iratokat, az azokban rejlő adatokat nagyobb összefüggésrendszerbe helyezzék.
   
Esettanulmányokat is közöl a kötet, egyebek mellett az egyházi vezetők hálózati szerepéről, vagy az 1962-ben az állambiztonság kötelékéből eltávolított úgynevezett "elbocsátott légióról". Utóbbiak esetében nem bizonyult helytállónak az a közvélekedés, miszerint őket elsősorban a kultúra területén alkalmazták a későbbiekben. 
   
Ezzel szemben a valóság az, hogy többek között ipari vállalatok középvezetőiként is dolgozhattak tovább - jegyezte meg.
   
Megemlítette: kitér a könyv ezenkívül egyebek mellett az Auróra Cirkáló zenekar elleni nyomozásra, a cionistának nevezett ügyek állambiztonsági vonatkozásaira, Aczél György vezető kultúrpolitikus Benkei András belügyminiszternek írt levelére, valamint a Moldova György íróról szóló belügyi jelentésekre.