építészet
2013. 04. 09.
Idén 261 éves a Schönbrunni állatkert
A Schönbrunni Állatkert a világ első és az egyetlen máig fennmaradt barokk állatkertje, ahová márciusban új lakók érkeztek.
A Schönbrunni Állatkertben március 19-én ikrek születtek a gyűrűsfarkú makiknál, másnap pedig egy másik makimama hozta világra csemetéjét. Mivel a kattaként is ismert állatok populációja az elmúlt években negyedével csökkent, a bécsi állatkert is részt vesz a nemzetközi fajmegőrző tenyészprogramban.
Márciusban három kis maki is született a Schönbrunni Állatkertben, így a bécsi katták csoportja tizenhat tagúra emelkedett. Az aprócska szőrpamacsok mindössze 70 grammal születtek és első napjaikat szorosan az anyjuk hasára kapaszkodva töltötték. A kis jövevények ma már egyre több időt töltenek az anyjuk hátán, nemüket azonban még nem lehet tudni. „Hamarosan a mászásra is kísérletet tesznek majd a kicsik. Mivel azonban fél évig szopnak, újra és újra vissza fognak térni az anyjukhoz. Körülbelül egy hónapos korukban kezdenek gyümölcsöt és zöldséget is fogyasztani”, mondja Dagmar Schratter, az állatkert igazgatója.
![](/prae/upload/Maki1-(c)Daniel Zupanc.jpg)
„A katták általában egyetlen utódot hoznak világra, de az ikerszülés sem ritkaság. Az anya nagy gonddal törődik a csemetékkel, azonban ebben más nőstények is segítenek neki”, folytatja az igazgatónő. A csoportokban élő gyűrűsfarkú makiknál a nőstények szava a mérvadó, a hímek az utódok gondozásában nem játszanak szerepet.
![](/prae/upload/Maki2-(c)Daniel Zupanc(1).jpg)
A Madagaszkár déli területein őshonos makik élettere az elmúlt 25 évben oly mértékben beszűkült, hogy a populáció negyedével csökkent. A Schönbrunni Állatkert szintén részt vesz abban a nemzetközi tenyészprogramban, melynek célja a faj megmentése.
![](/prae/upload/Maki3-(c)Daniel Zupanc.jpg)
fotó: (c)Daniel Zupanc
Márciusban három kis maki is született a Schönbrunni Állatkertben, így a bécsi katták csoportja tizenhat tagúra emelkedett. Az aprócska szőrpamacsok mindössze 70 grammal születtek és első napjaikat szorosan az anyjuk hasára kapaszkodva töltötték. A kis jövevények ma már egyre több időt töltenek az anyjuk hátán, nemüket azonban még nem lehet tudni. „Hamarosan a mászásra is kísérletet tesznek majd a kicsik. Mivel azonban fél évig szopnak, újra és újra vissza fognak térni az anyjukhoz. Körülbelül egy hónapos korukban kezdenek gyümölcsöt és zöldséget is fogyasztani”, mondja Dagmar Schratter, az állatkert igazgatója.
![](/prae/upload/Maki1-(c)Daniel Zupanc.jpg)
„A katták általában egyetlen utódot hoznak világra, de az ikerszülés sem ritkaság. Az anya nagy gonddal törődik a csemetékkel, azonban ebben más nőstények is segítenek neki”, folytatja az igazgatónő. A csoportokban élő gyűrűsfarkú makiknál a nőstények szava a mérvadó, a hímek az utódok gondozásában nem játszanak szerepet.
![](/prae/upload/Maki2-(c)Daniel Zupanc(1).jpg)
A Madagaszkár déli területein őshonos makik élettere az elmúlt 25 évben oly mértékben beszűkült, hogy a populáció negyedével csökkent. A Schönbrunni Állatkert szintén részt vesz abban a nemzetközi tenyészprogramban, melynek célja a faj megmentése.
![](/prae/upload/Maki3-(c)Daniel Zupanc.jpg)
fotó: (c)Daniel Zupanc
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
A MáSzínház KÖT-EL-ÉK – „Okos lány, túlteszi magát rajta!” előadásáról