Szabó Sarolta, a nyírbátori Báthori István Múzeum igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a család történetéről szóló, a múzeum gondozásában megjelent monográfiát ő szerkesztette C. Tóth Norberttel.

A kötetben szereplő tíz tanulmányt az ötszáz éves nyírbátori stallum tiszteletére a múzeum által 2011-ben rendezett konferencia anyagából válogatták.
   
A nyírbátori stallum, vagy más néven templomi ülőpad-bútorzat az Itálián kívüli reneszánsz bútorművesség első alkotása, amelyet a Báthori család készítetett - tette hozzá az igazgató.
   
A kiadvány többek között a nyírbátori stallummal, valamint a Báthori család történetével foglalkozik, emellett egyes családtagok politikai pályafutását is ismerteti. A 213 oldalas kötetben olvasható tanulmány a Báthoriak Szlavóniában, valamint a reformációban betöltött szerepéről is. Az Élet a halál után című írás korabeli dokumentumok és hiteles források alapján Báthory Erzsébet személyét a valósághoz leginkább hűen próbálja bemutatni.  
   
Az Ecsedi Bátori István - Egy katonabáró életpályája 1458-1493 című kötet két szerzője Horváth Richárd és Neumann Tibor, az MTA Bölcsészettudományi Központ Történettudományi Intézetének munkatársai. 
   
Szabó Sarolta kiemelte, hogy Bátori Istvánnak Nyírbátor városa nagyon sokat köszönhet. A város ma meglévő két műemlék templomát az ő idejében kezdték el építeni. Bátori István erdélyi vajda, országbíró és koronaőr is volt, és 1479-ben Kinizsi Pállal együtt a törökök ellen Kenyérmezőnél győztes ütközetet vívott. Életéről és pályájáról nem készült eddig összefoglaló mű. 
   
A Történettudományi Intézet új sorozatában (Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések) megjelent kötet a politikai életrajz kategóriájába tartozik - hangsúlyozta az igazgató.