Majtényi György az MTI-nek elmondta: a kötetben kitér a szerénynek tartott pártvezető kultuszának és mindennapjainak ellentmondásaira, mert "Kádár életvitele valójában nem sokban különbözött más pártvezetőkétől".
   
A szerző megemlítette: Kádár az általános amnesztia évében, 1963-ban döntött a pártvezetők zártkörű klubja, az Egyetértés Vadásztársaság megalakításáról, és sokáig ő határozott arról, hogy kik lehetnek a tagjai. Később külön vadásztársaságot hoztak létre a pártvezetők gyermekeinek Ifjú Nimród néven.

Az asszonyokat Nimród hölgyek összefogása név alatt akarták vadásztársaságba tömöríteni, Kádárt ugyanis állítólag bosszantották a jó hangulatú családi vadászatok. Az első titkár maga is lőtt egy világbajnok dámbikát, ami több mint húsz éven át vezette a világranglistát - tette hozzá.
   
Szólt arról is, hogy amikor új kormányvonatot rendeltek, Kádár János kérése volt, hogy legyen rajta kártyaszoba is két kijárattal. A történész kiemelte: Kádár sakkozni is szeretett, Portisch Lajos nemzetközi nagymester, akivel szintén játszott, azonban azt mondta róla később, hogy "jó amatőr sakkozó volt. (...) Lehet, hogy ultizni azért jobban tudott."
   
Majtényi György szólt arról is, hogy az első titkár televíziót csak elvétve nézett, ám rendszeresen, kezdetben hetente egyszer, később kétszer ellátogatott a Hungarofilm és a Filmigazgatóság Báthory utcai épületébe. A legtöbbször a felesége, ritkábban a Politikai Bizottság tagjai vagy miniszterek társaságában nézett mozifilmeket. Többnyire amerikai alkotásokat vetítettek neki szinkrontolmácsolással.
   
A könyvben szó esik arról is, hogy Tamáska Mária és Kádár János több mint negyven éven át élt együtt, egyik esküvői tanújuk pedig Péter Gábor, az Államvédelmi Hatóság rettegett vezetője volt. Arra a kérdésre, hogy miért nem volt gyerekük, a legvalószínűbb magyarázat a koruk lehet, mivel amikor házasságot kötöttek, már harminchét évesek voltak. Kádár János negyvenkét évesen szabadult a börtönből, és mindketten különféle egészségügyi gondokkal küzdöttek a korábbi megpróbáltatások miatt - vélekedett a történész. Kitért arra is, hogy a feleségén kívül egy kapcsolatáról lehet tudni, Döme Piroska az illegalitásban volt a társa.

1989-ben János címmel Döme Piroska megírta szerelmi kapcsolatuk történetét, amely kéziratban maradt fenn, s az asszony 1990 után többször is nyilatkozott az első titkárról.
   
Majtényi György elmondása szerint a pártszékház, a mai képviselői irodaház auláját díszítő, Bernáth Aurél által festett Munkásállam című faliképet 1972-ben, Kádár János hatvanadik születésnapjának évében avatták fel. Az őrök utóbb úgy emlékeztek, hogy ez volt a nagy tojásrántották időszaka, mivel a képet, hogy dacoljon az idő múlásával, Bernáthék lenolajjal és tojással erősítették a falhoz - mondta.
   
Az alakok közé a művész odafestette író- és művészbarátait, és Kádár János is látható rajta sakkozás közben, mellette Aczél György kibicel. Kádár feje a képen árnyékot vet a falra, ami glóriának is tűnhet, emiatt ma is vitatkoznak arról, hogy ez a művész behódolása-e vagy irónia. Bernáth Aurél a kivégzett miniszterelnök, Nagy Imre alakját is megfestette, először állítólag a jellegzetes cvikkerrel, később azonban azt eltüntette, hogy Nagy Imre ne legyen felismerhető - közölte a történész.
   
A szerző hozzáfűzte: az első titkár lakásában - ahol hatalmas értékek, bútorok, festmények, műtárgyak halmozódtak fel - sok-sok drága elektronikus szórakoztató gépezet volt. Televízióból csak kisméretű Junoszty és Minivizor készülékei voltak, amelyeket állítólag csak május elsejéken kapcsolt be.