zene
2008. 10. 14.
Kedd este indul a Magyar Telekom Szimfonikusok Beethoven-bérlete
Beethoven C-dúr zongoraversenyét szólaltatja meg Ránki Dezső zongoraművész közreműködésével a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar kedden, a zeneszerző nevét viselő bérletsorozat első hangversenyén, a Zeneakadémián.
A Romantikus és a Fischer Annie elnevezésű bérletek mellett idén hirdette meg az együttes a Beethoven-bérletet - közölte az MTI-vel Bukta Julianna sajtóreferens.
A keddi hangversenyen a C-dúr zongoraverseny mellett Keller András zeneigazgató vezényletével a II. szimfónia (D-dúr, Op. 36) hangzik el. Kezdettől akadtak elképzelések arról, hogy a Beethoven-szimfóniák párokat alkotnak a harc és béke jegyében, a koncepció éppen az első két szimfónia kapcsán omlik össze: az 1803-ban bemutatott II. szimfónia ugyanis – szemben a haydni klasszicitást még érintetlenül őrző I. szimfóniával – éppen a heroikus hang egyik legfontosabb áttörési pontját jelzi az életműben.
A II. szimfóniát 1803 áprilisában mutatták be a bécsi Theater an der Wienben, Beethoven vezényletével. A mű teli van életörömmel és optimizmussal is. Pedig Beethoven alig fél évvel korábban fogalmazta meg a zene történetének egyik legdrámaibb dokumentumát, az úgynevezett heiligenstadti végrendeletet. Ebben reménytelen fülbajának tudatára ébredve búcsút mond a boldogságnak, sőt, magának az életnek is.
A C-dúr zongoraverseny a bécsi klasszikus zongoraversenyek hangján szólal meg. A kor szalonmuzsikájának nevezhető: elegáns társalgási hangja arisztokrata hallgatóinak tükre. A darabot maga Beethoven mutatta be Prágában 1798-ban.
A keddi hangversenyen a C-dúr zongoraverseny mellett Keller András zeneigazgató vezényletével a II. szimfónia (D-dúr, Op. 36) hangzik el. Kezdettől akadtak elképzelések arról, hogy a Beethoven-szimfóniák párokat alkotnak a harc és béke jegyében, a koncepció éppen az első két szimfónia kapcsán omlik össze: az 1803-ban bemutatott II. szimfónia ugyanis – szemben a haydni klasszicitást még érintetlenül őrző I. szimfóniával – éppen a heroikus hang egyik legfontosabb áttörési pontját jelzi az életműben.
A II. szimfóniát 1803 áprilisában mutatták be a bécsi Theater an der Wienben, Beethoven vezényletével. A mű teli van életörömmel és optimizmussal is. Pedig Beethoven alig fél évvel korábban fogalmazta meg a zene történetének egyik legdrámaibb dokumentumát, az úgynevezett heiligenstadti végrendeletet. Ebben reménytelen fülbajának tudatára ébredve búcsút mond a boldogságnak, sőt, magának az életnek is.
A C-dúr zongoraverseny a bécsi klasszikus zongoraversenyek hangján szólal meg. A kor szalonmuzsikájának nevezhető: elegáns társalgási hangja arisztokrata hallgatóinak tükre. A darabot maga Beethoven mutatta be Prágában 1798-ban.