Az eredeti mű Jan Styka, továbbá a Feszty-körkép készítésében is közreműködő Vágó Pál és Spányi Béla alkotása, amely az 1849. március 11-én vívott emlékezetes nagyszebeni csatát ábrázolja. Ekkor a magyar honvédsereg Bem József lengyel tábornok vezényletével, bravúros hadművelettel győzelmet aratott az osztrák-orosz hadsereg felett. Ez volt az erdélyi hadjárat befejező csatája. Nagyszeben elfoglalásával Erdély területéről kiűzték az idegen csapatokat.
   
A monumentális, 120 méter hosszúságú, 15 méter magas cikloráma egyike a legszebb modern históriai festményeknek. Először az 1848-as forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján, 1898-ban mutatták be Budapesten. A körkép több néven - Bem és Petőfi, Bem Erdélyben, Nagyszebeni csata - is ismert. 
   
A hányatott sorsú festmény tíz évig volt Magyarországon, majd 1907-ben Varsóba került. Később kisebb jelenetekre szedték szét. Darabjai az idők során elkallódtak. Bem József szülővárosának múzeuma, a tarnówi körzeti múzeum már húsz éve kutat a részek után.
   
Mára a festmény 32 darabját sikerült azonosítani. A reprodukciót 2009-ben készítették el Tarnówban. A 43 méter hosszú és három méter magas panorámakép október 10-ig látható Miskolcon, a Deák téren.