A tárlat nem tudja teljes mélységben és alapossággal bemutatni az irányzatot, mégis egyfajta teljességre törekszik. Minden téma, minden műfaj, a lehető legtöbb alkotói módszer megjelenik - mondta Tatai Erzsébet művészettörténész, a kiállítás kurátora az MTI-nek. 
   
A tárlat a konceptuális művészet jellemző alkotásaiból válogat olyanokat, amelyek kitűnő választ adnak egy adott korszakban felvetődő kérdésekre, illetve maguk is provokatívak, ugyanakkor árnyalt képet adnak témájukról, illetve problémakörükről - foglalta össze a kurátor.
   
Kiemelte, hogy ehhez hasonló, átfogó válogatás még nem volt Magyarországon. Több mint hetven művészi identitás mutatkozik be, kilencven alkotás sorakozik a képtár kiállítótereiben.

Festmények, objektek, fotográfiák, installációk, printek, videók és szöveges munkák alkotják a tárlatot. "Próbáltam a tér sajátosságaihoz alkalmazkodva tematikák mentén haladni, úgy elrendezni, hogy a művek egymással ne feleseljenek, hanem beszélgessenek" - vázolta rendezési elvét a művészettörténész.
    
Az elmúlt két évtized konceptuális munkái mellett néhány klasszikus és posztkonceptuális alkotás teszi egésszé a kiállítást. "Az emeleti, kisebb kiállítótérbe a ’70-es évek hasonló szellemű munkáiból válogattam. A szellemisége hasonló, a formája viszont nagyon különböző, sokkal visszafogottabbnak, egységesebbnek tűnik az anyag, de gondolatilag az is szerteágazó" – részletezte Tatai Erzsébet.
   
Az alkotások közül kiemelte Kaszás Tamás és Loránt Anikó közös installációját, amelyet még nem mutattak be Magyarországon. Hasonlóképpen csemegének ígérkezik, Bak Imre három 70-es évekből származó grafikája is amelyeket valószínűleg sokan nem láttak még.
   
A Konceptuális művészet Magyarországon a kilencvenes évek elejétől című tárlat június 2-áig látható a Paksi Képtárban.