irodalom
2008. 10. 13.
Élő történelem: Kundera is besúgó volt?
Milan Kundera, a világhírű cseh író fiatal korában valószínűleg feljelentette a kommunista állambiztonságnak egyik egyetemi kollégiumi lakótársnője barátját, aki a nyugati hírszerzés számára dolgozott. Az érintett fiatalember ezután 14 évet töltött el a kommunista rendszer börtöneiben.
A jelenleg Franciaországban élő író fiatalságának ezen, eddig ismeretlen epizódjáról a Respekt című liberális cseh hetilap ír hétfőn megjelent legújabb kiadásában.
Az 1950-ben történt eset dokumentumait a cseh nemzeti emlékezet intézetének egyik történésze találta meg az egykori Állambiztonsági Hivatal (STB) levéltárában. Kundera, aki jelenleg Párizsban él, az üggyel kapcsolatban nem nyilatkozott.
A nyugati hírszerző központoknak dolgozó fiatalember, a volt katona pilóta Miroslav Dvorácek a prágai színművészeti főiskola (FAMU) kollégiumában látogatta meg barátnőjét. Dvorácek, aki jelenleg Svédországban él, eddig úgy vélte, hogy ez a volt barátnője árulta el, akinél akkoriban a kofferét is otthagyta.
"Nagyon valószínű, hogy Milan Kundera feljelentése alapján tartóztatták le. Halálbüntetés fenyegette, de végül is 22 évet kapott, amelyekből 14-t le is ült" - mondta a közszolgálati Cseh Televíziónak Vojtech Ripka, a nemzeti emlékezet intézetének történésze.
Milan Kundera a drámaíró és volt államfő Václav Havellel együtt ma a legismertebb csehek közé számít a világban. A hetvenes évek közepén hagyta el a szocialista Csehszlovákiát és Nyugatra menekült. 1979-ben elvették csehszlovák állampolgárságát, de két évvel később megkapta a francia állampolgárságot. Azóta tartósan Párizsban él. Az 1989-es rendszerváltás után kizárólag inkognitóban látogatott Csehországba. Mai életét, sem múltját nem kommentálja, s cseh újságírókkal egyáltalán nem kommunikál. A Respekt kérését, hogy szólaljon meg a most nyilvánosságra került esetben, szintén elutasította.
Irodalmi kritikusok értékelése szerint a "besúgásnak", a "feljelentésnek" nagy szerepe van Kundera műveiben. "Nagyon valószínű, hogy múltjának ez az eddig ismeretlen epizódja újabb kulcsot fog jelenteni művei megértéséhez és interpretációjához" - véli Michaela Becková, cseh irodalomkritikus.
Kundera apja az ötvenes években a brünni zeneművészeti főiskola rektora volt. A későbbi író előbb filozófiát hallgatott, majd a prágai színművészeti főiskolán forgatókönyvírást tanult. Első, "sztálinista" stílusban írt verseskötete 1953-ban jelent meg; 1963-ban Klement Gottwald díjat kapott. Tagja volt a kommunista pártnak, de a hatvanas évek végén korábbi munkásságát elvetette. Az 1967-ben megjelent Tréfa a II. világháború utáni cseh irodalom egyik oszlopos műve, s több tucatnyi nyelvre - köztük magyarra is - lefordították. Az 1968-as "prágai tavasz" idején tanúsított magatartásáért 1970-ben elveszítette a munkahelyét, kizárták a pártból, s 1975-ben Franciaországba emigrált. Új hazájában már csak franciául ír, de ott is hírnevet és elismerést szerzett magának.
Az 1950-ben történt eset dokumentumait a cseh nemzeti emlékezet intézetének egyik történésze találta meg az egykori Állambiztonsági Hivatal (STB) levéltárában. Kundera, aki jelenleg Párizsban él, az üggyel kapcsolatban nem nyilatkozott.
A nyugati hírszerző központoknak dolgozó fiatalember, a volt katona pilóta Miroslav Dvorácek a prágai színművészeti főiskola (FAMU) kollégiumában látogatta meg barátnőjét. Dvorácek, aki jelenleg Svédországban él, eddig úgy vélte, hogy ez a volt barátnője árulta el, akinél akkoriban a kofferét is otthagyta.
"Nagyon valószínű, hogy Milan Kundera feljelentése alapján tartóztatták le. Halálbüntetés fenyegette, de végül is 22 évet kapott, amelyekből 14-t le is ült" - mondta a közszolgálati Cseh Televíziónak Vojtech Ripka, a nemzeti emlékezet intézetének történésze.
Milan Kundera a drámaíró és volt államfő Václav Havellel együtt ma a legismertebb csehek közé számít a világban. A hetvenes évek közepén hagyta el a szocialista Csehszlovákiát és Nyugatra menekült. 1979-ben elvették csehszlovák állampolgárságát, de két évvel később megkapta a francia állampolgárságot. Azóta tartósan Párizsban él. Az 1989-es rendszerváltás után kizárólag inkognitóban látogatott Csehországba. Mai életét, sem múltját nem kommentálja, s cseh újságírókkal egyáltalán nem kommunikál. A Respekt kérését, hogy szólaljon meg a most nyilvánosságra került esetben, szintén elutasította.
Irodalmi kritikusok értékelése szerint a "besúgásnak", a "feljelentésnek" nagy szerepe van Kundera műveiben. "Nagyon valószínű, hogy múltjának ez az eddig ismeretlen epizódja újabb kulcsot fog jelenteni művei megértéséhez és interpretációjához" - véli Michaela Becková, cseh irodalomkritikus.
Kundera apja az ötvenes években a brünni zeneművészeti főiskola rektora volt. A későbbi író előbb filozófiát hallgatott, majd a prágai színművészeti főiskolán forgatókönyvírást tanult. Első, "sztálinista" stílusban írt verseskötete 1953-ban jelent meg; 1963-ban Klement Gottwald díjat kapott. Tagja volt a kommunista pártnak, de a hatvanas évek végén korábbi munkásságát elvetette. Az 1967-ben megjelent Tréfa a II. világháború utáni cseh irodalom egyik oszlopos műve, s több tucatnyi nyelvre - köztük magyarra is - lefordították. Az 1968-as "prágai tavasz" idején tanúsított magatartásáért 1970-ben elveszítette a munkahelyét, kizárták a pártból, s 1975-ben Franciaországba emigrált. Új hazájában már csak franciául ír, de ott is hírnevet és elismerést szerzett magának.
További írások a rovatból
Falcsik Mari My Rocks – 21 történet – 21 angolszász rockdal című kötetének bemutatójáról
A Könyvfesztiválon Pierre Assouline-t kérdezték a Goncourt-díjról
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat