Az egy hónapig nyitva tartó tárlatot az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány, a Magyarországi Evangélikus Egyház és dunaszerdahelyi galéria közösen szervezi.
   
Galambos Ádám, a kiállítás kurátora elmondta az MTI-nek, hogy az irodalmat, a képzőművészetet és a zenét felvonultató tárlaton arra törekedtek, hogy bemutassák, a holokauszt áldozatává lett Ámos Imre (1907-1944) festő művészi kvalitása, a történelmi múlt milyen reflektálásra késztette a kortárs alkotókat.

Az evangélikus egyház kezdeményezte tárlat egyfajta bocsánatkérés a múltbeli mulasztásokért, egyúttal protestálás mindenfajta szélsőséges eszme és nézet ellen.
   
Az Irodalom címszó alatt 11 író, költő kéziratai, levele, esszéje került a falra. Darvasi László, Juhász Ferenc, Krasznahorkai László, Lator László és Petőcz András verset írt. Kertész Imrétől, Parti Nagy Lajostól és Ferdinandy Györgytől szöveg, Takács Zsuzsától esszé, Podmaniczky Szilárdtól levél olvasható. Závada Pál egy korabeli munkaszolgálatos levelezőlapjára írt mai szöveget.
   
A képzőművészeti részben 24 magyar művész alkotásai láthatók. Köztük van a kiállítás címadója Ámos Imre, valamint Aknay János, Márkus Anna (Anna Mark, aki 1956 óta Párizsban él), Fehér László, Konok Tamás, Szűts Miklós és Vojnich Erzsébet festő, Bohus Zoltán üvegművész, Haraszty István és Pauer Gyula szobrász.
   
Az irodalmat és a képzőművészetet három zenész és a Szent Efrém Férfikar muzsikája köti össze. Dés László klarinéton és szaxofonon improvizál, Fassang László három orgonaművet játszik, Vukán György zongorán improvizál, a Szent Efrám Férfikar zsoltárparafrázist harangjáték mellett adja elő. A négy fajta zenét lemezre vették és ez szól a kiállításon. 
   
Ez a tárlat - amely április 5-ig tart nyitva - lesz az első, a galériának helyet adó, 1909-ben épült Vermes-villa belső felújítása után - jegyezte meg az MTI-nek Iván Péter, a dunaszerdahelyi galéria vezetője.
   
A kiállítás májusban Pécsen, júniustól augusztusig a Berlini Collegium Hungaricumban és augusztus végétől a Zsidó Nyári Fesztivál keretében Budapesten, az Otto Wagner építész, a bécsi szecesszió vezető egyénisége tervezte Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában lesz látható.