Erzsébet királyné új portréi Esztergomban / PRAE.HU

Sok kíváncsi látogató és versenyző várta izgatottan a győztesek megnevezését március 1-jén Esztergomban Borovi Dániel művészettörténész beszéde után, messze földről vonzott érdeklődőket a magyar királyné és osztrák császárné kultusza iránti vonzalom és a színvonalasnak ígérkező díjkiosztó. Második a kézdivásárhelyi születésű Máthé László lett, harmadik a Budapesten élő Szabó Attila.

1. helyezett: Kádár Tibor (Kolozsvár, 1946.)

A győztes festmény

2. helyezett: Máthé László festménye

Máthé László (Kézdivásárhely, 1990.) Önarcképe /forrás: Székely Hírmondó/

Szabó Attila a festménye előtt (3. helyezett)

3. helyezett: Szabó Attila (Zalaegerszeg, 1978.)

különdíj: Kovács Ágnes (Hódmezővásárhely, 1994.)

Emléklap E betűs viaszbélyegzővel - utalva Erzsébet királynéra

2012 nyarán rajz- és festménypályázatot hirdetett Mudrák Béla Tamás, a Krea-tipp Papír- és Művésztermékek Boltja tulajdonosa: "olyan portrékat várva, amelyek magyar vagy gyászruhában örökítik meg a királynét egy fontosabb magyar történelmi eseményen vagy egy magyarországi helyszínen." A beküldött számtalan gyerekrajz közül a legjobbakat egy kivetítőn lehet megnézni a Prímás Pincében, a szakmai zsűri által legszínvonalasabbnak ítélt műveket pedig egy különteremben március 31-ig.

A győztesek tehát:
1. helyezett: Kádár Tibor
2.helyezett: Máthé László
3.helyezett: Szabó Attila
különdíj: Kovács Ágnes

Mudrák Béla Tamás ibolyacsokorral és a művészettörténésszel

Avatott szem könnyen felismeri, melyik pályaműnek mi volt a mintául szolgáló eredetije (illetve az eredeti képről "idősített" változata, hiszen Sisi az 1860-as évek végétől nem engedte fotózni magát, s festményekhez is egészen ritkán ült modellt), a magyar koronázási díszruhás kép(ek) lemásolása és újraértelmezése viszont több pályázónak láthatóan nehézséget okozott. Pedig a királyné kultusza éppen a kiegyezés létrejöttében játszott, jelentősnek gondolt szerepe miatt alakult ki, valamint a minden évben elmaradhatatlan magyarországi tartózkodása miatt. (A bécsi udvar kötöttségei elől gyakran menekült külföldi utazásokba, de Magyarországon összességében csak hét évnyi időt töltött házassága negyvennégy esztendeje alatt.)

Érdeklődő tömeg

Horovitz-hatások

piros - fehér - zöld

Meglepő Velázquez-idézés

geometrikus

Felsejlő Andrássy Gyula

kilépve

variációk egy témára

Ő ki lehet?

Ötletes, egyedi kompozíció

Amint az uralkodópár ábrázolásáról több cikket publikáló Borovi Dániel művészettörténész a megnyitón is elmondta, a királyné gyakran a magyarok védangyalaként jelent meg a 19. század utolsó harmadának gondolkodásában, tisztelete vallási színezetet kapott. Összekapcsolódott Árpádházi Szent Erzsébet alakjával, valamint a Patrona Hungariae (Magyarok Nagyasszonya), a mennyei királyné is ott szerepelt a megnevezései között.

"Rudolf trónörökös öngyilkossága (1889) pedig egy további Mária-aspektussal, a Fájdalmas Anya (Mater Dolorosa) képével árnyalta Erzsébet mítoszát. Erőszakos halála (1898) a mártíromság motívumával egészítette ki a maga teljességében ekkor kibontakozó kultuszt, amellyel – noha az hivatalos formát is kapott – Magyarországon az emberek nagy része személyesen is azonosult", olvashatjuk a pályázat legjobb műveiről készített tetszetős katalógus élén, melyhez a Prímás Pincében lehet (ingyen) hozzájutni. A pályázaton indult gyermekek közül pedig a mecénás ígérete szerint mindenki ajándékot kap.

rajzok