Az emléknapon tartandó mintegy kétórás történelmi séta során az érdeklődők megtekinthetik a művész történelmi témájú falfestményeit, amelyek más alkalommal nem, vagy csak ritkán látogathatók.

A Csók István Képtárban Izinger Katalin művészettörténész mutatja be a Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannót. A Nemzeti Emlékhelyen a Szent Korona történetét és a Szent Jobb legendáját jeleníti meg Aba-Novák seccója, amelyről Gärtner Petra művészettörténész szól majd. 
   
A történelmi séta a városházán ér véget, ahol egy magánszemély felajánlásának köszönhetően kiállításon mutatják be azokat a terveket, amelyeket az 1938-as ünnepi év eseményeit ábrázoló secco megalkotásához készített a művész.

A városházán található secco eredeti terveiről Bizzer István művészettörténész tart szakmai bemutatót.
   
A program a Csók István Képtárban zárul, ahol ünnepi hangversenyt rendeznek Kodály Zoltán és az 1938-ban alakult Városi Dalegylet emlékére. Az eseményen fellép a Kodály Zoltán Iskola Bárdos Lajos Gyermekkara, a Teleki Blanka Gimnázium Fiúkara és Vegyeskara, az Alba Regia Vegyeskar, valamint a Primavera Vegyeskar.
   
Aba-Novák Vilmos 1894-ben született Budapesten. 1922-ben nyílt meg első önálló kiállítása rajzaiból és rézkarcaiból az Ernst Múzeumban. Festményeit először 1924-ben szintén az Ernst Múzeumban mutatta be. 1929-től 1931-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt, ettől kezdve folyamatosan részt vett a Velencei Biennálékon. 1931-től kezdve több egyházi és állami megbízású monumentális feladatot kapott, többek között a szegedi Hősök kapuja boltozatát és a székesfehérvári Szent István-mauzóleum falképeit is ekkor festette.

1937-ben a párizsi világkiállítás magyar pavilonjának Magyar-francia kapcsolatok című monumentális pannóit készítette el. 1941-ben hunyt el Budapesten.