bezár
 

art&design

2013. 03. 01.
Kulturális negyed lesz a gettóból
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Latin-Amerika legújabb művészeti központjává szeretne válni a mindeddig "kulturális sivatagként" megvetett Rio de Janeiro a lepusztult kikötői negyed négymilliárd dolláros revitalizációjával, amelynek első elemeként két felújított történelmi palotában elkészült a Riói Művészeti Múzeum, portugál nevének rövidítésével a MAR.

prae.hu

A brazil nagyváros új, művészeti oktatási központként is működő múzeumát egy 3000 műalkotásból álló saját kollekcióval stafírozta ki az önkormányzat, de a 15 ezer négyzetméter összalapterületű intézmény nem állandó gyűjteményt mutat be, hanem időszaki kiállításokat rendez - hangzott el a Dilma Rousseff brazil elnök részvételével tartandó, a város 448. születésnapjához időzített péntek esti megnyitót megelőző csütörtöki sajtóbejáráson.
   
A kikötői negyed szívében álló, omladozó gyarmati stílusú épületek és egy soksávos autópálya-felüljáró közé ékelt paloták felújítására 40 millió dollárt költöttek, ennek túlnyomó részét az önkormányzat fedezte, amely biztosította az indító négy időszaki kiállítás költségeit is.

A két hatemeletes épületet egy gyaloghíd, valamint a kikötő vizére utalva egy hullámot formázó beton áltető köti össze a magasban, ez utóbbihoz fogható csak négy másik van a világon. 
   
A MAR tőszomszédságában már épül, és várhatóan 2014-re elkészül egy másik nagy múzeum, a tudomány világának szentelt Holnap Múzeuma (Muse do Amanha), amelynek tervei Santiago Calavatra spanyol sztárépítész nevéhez fűződnek. A 2014-es labdarúgó-világbajnokságra és a 2016-os olimpiára készülő riói városvezetés több más múzeum építését is tervezi, és a kikötői negyed Porto Maravilha nevű revitalizációjának részeként felhúznak öt 38-emeletes irodaházat is a következő öt évben.
   
A revitalizációhoz Rio de Janeiro a spanyolországi Barcelonától és az ausztráliai Sydney-től merített ihletet, amelyek saját olimpiájuk megrendezése előtt sikeresen leheltek új életet lepusztult kikötői negyedükbe. A riói városatyák bevallott célja virágzó üzleti és művészeti negyeddé átalakítani a kikötő elhanyagolt környékét. A fejlesztés minden idők legnagyobb értékű olyan brazíliai projektje, amely a magán és az állami tőke együttműködésében valósul meg.
   
A Riói Művészeti Múzeum indító tárlatainak egyike, a Képek folyama a 18. századtól kezdve idézi fel térképeken, metszeteken, fotókon, videókon és emléktárgyakon keresztül a híres riói városképet; a különlegességek közé tartozik egy art deco stílusú hatalmas Krisztus-fej szobor, a város fölé magasodó gigantikus Megváltó Krisztus-szoborhoz készült tanulmány. 
   
Egy másik időszaki kiállításon az 1940-es évek végén bevándorolt román műgyűjtő, Jean Borghici festmény- és szoborkollekcióját mutatják be, köztük Jean-Baptiste Debret, a 19. századi világjáró francia festő műveit, Tarsila de Amaral modernista brazil festő harsány képeit vagy Lygia Clark brazil szobrász 1960-70-es években készült acél alkotásait. 
   
A két másik kiállítás fő attrakciói között szerepel a Bocskoros Szent József elnevezésű kis cédrusfaszobor, a brazil barokk legnagyobb szobrászának, Aleijadinhónak (eredeti nevén: Antonio Francisco Lisboa) az alkotása. 
   
A kiállítótermeken kívül a múzeum magában foglal egy nagy auditóriumot is, ahol a tervek szerint az első évben 100 ezer, utána évente 200 ezer riói diákot avatnak be a művészetek titkaiba. Az új múzeumi intézményt március 5-től látogathatja a nagyközönség.
   
A MAR az első olyan brazíliai múzeum, amelyet kizárólag a valamilyen módon Rio de Janeiróhoz köthető műalkotásoknak szenteltek.
A tervezett új riói múzeumok között szerepel a Kép és Hang Múzeuma, amely a világhírű Copacabana strandon, egy lepusztult diszkó helyén épül, valamint a jövő hónapban nyíló Casa Daros, amely latin-amerikai műalkotások egy nagy magángyűjteményét teszi hozzáférhetővé a nagyközönség számára.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

art&design

Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje
art&design

Mátrai Erik AIR című kiállításáról
Az Amikor Galéria debütálása a művészeti galériák soraiban

Más művészeti ágakról

Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák
Platon Karataev: Napkötöző
színház

Interjú Pálffy Tibor színésszel külső-belső tényezőkről, színházi igazságról, és szerepről
Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés