A Kádár-korszak letűntével Budapest utcáin egyre több ingatlan megüresedett a város posztszocialista, posztindusztriális és válság okozta átalakulásának következtében. Az elhagyatott épületek omladozni kezdtek, majd néhány év alatt igencsak rossz állapotba kerültek. Megkezdődött a romos házakkal teli terek leértékelődése is: az ingatlanárak csökkenni kezdtek és még inkább elhagyatottá váltak ezek a térségek. Elegendő csak a Párisi udvart és környékét megemlíteni, ahol az üzletek mellett a lakások is kiürültek, ma pedig a műemlékvédelem keze alatt válik e csodálatos épület az idő martalékává. De jónéhány más példát is felhozhatunk: a Petőfi Sándor utcai, egykori Corso étterem épülete, a Sándor-villa, az OPNI szecessziós épülete is üresen áll. A problémát szerencsére felismerték, és jónéhány javaslat született a helyzet megoldására: jelentős eredménynek számít például a Jurányi Produkciós Inkubátorház, ami egy 100 éves hatalmas épületet vett birtokba vagy a Bartók Béla útra beköltöző Hadik és Szatyor is. Úgy tűnik, hogy komoly eredményeket fog hozni a The Coming Soon Project is, amit a MOME négy hallgatója indított útjára azzal a céllal, hogy a Galamb utcai üresen álló üzleteket művészeti munkákkal töltsék meg. Terveiket a Dovin Galériában egy előadás keretében ismertették.

Szőnyeg-Szegvári Eszter a köztes felhasználás (temporary use) fogalmát vetette fel mint egy lehetséges megoldást. Ez annyit jelent, hogy a tartósan üresen álló épületeket a tulajdonosok ideiglenesen - amíg nem találnak hosszútávú bérlőt - a piaci ár alatt kiadják egy személynek vagy egy szervezetnek, akik ott megvalósíthatják kreatív ötleteiket. Ez mindkét fél számára előnyökkel jár: nemcsak a felhasználónak, aki jóval olcsóbban jut egy belső térhez, hanem a tulajdonosnak is, hiszen az épület állapota így nem romlik tovább, és nem értékelődik le. A tér ilyenfajta újrahasznosítása Európában a berlini fal lebontása óta jelen van, már jónéhány példáját megtekinthetjük Berlinben, Bécsben és Amszterdamban is. Szőnyeg-Szegvári Esztertől azt is megtudtuk, hogy külföldön nem tüneti kezelésként működik a temporary use, hanem sok esetben az üres épületek állandó művészeti fesztiválok, események színhelyévé lép elő. Eszter példaként említi a bécsi Yppenplatz környékét, ahol a bevándorlók lakta elhanyagolt környék művésznegyeddé nőtte ki magát: 1999 óta évente, majd 2003-tól biennálé jelleggel a térség üres üzlethelyiségeiben és közterületein kerül megrendezésre a Soho in Ottakring képzőművészeti fesztivál.

A The Coming Soon Project vezetői azonban egy frissebb példából inspirálódnak: ez a londoni Willesden Greenen található egykori textilüzem nyolc üresen álló épületének kreatív felhasználása. Diósi Rita elmondta, hogy itt a helyi civil szervezetek és a College of North West London diákjainak együttműködésével az épületek elsőként egységes homlokzatot kaptak, majd 2011 novemberétől ezekben a kirakatokban a High Street meglévő üzleteinek adventi újragondolását valósították meg. Tavaly pedig pályázatot írtak ki a kirakatok dekorálására és a legjobb nyolc művet meg is valósították ezeken a helyeken. A kirakatok élettel való megtöltése mellett programokkal is várták az érdeklődőket, így a környék sokkal népszerűbbé is vált az emberek körében.

Galamb utca

Galamb utca

Galamb utca

Galamb utca

Galamb utca

Martonffy Melinda elárulta, hogy a Galamb utcánál is egy ehhez hasonló megoldást szeretnének létrehozni. Úgy gondolják, hogy mivel a modernista épületek architektúrája igen homogén, ezért a homlokzat egységes kialakítása ezeknél az épületeknél is jól működne. Az üzleteket többféle módon meg lehetne tölteni: lehetnének itt művészeti second hand könyvesboltok, művészeti intézmények, aukciós házak, színházi próbatermek vagy pop-up nyitott műhelyek a frissen diplomázott ipar- és képzőművészeknek. Tóth Balázs ötlete alapján a kirakatok egész felületét hátulról megvilágított, 1:1 arányú fényképekkel lehetne beborítani, amikkel olyan hatást lehetne elérni, mintha a belső térben “történne valami".

Urai Dorottya az előadás végén a The Coming Soon Project jelenlegi állapotáról szólt. A Galamb utcai üres üzletek tulajdonosaival már felvették a kapcsolatot, és felmérték a terek aktuális helyzetét. Az adatokat most a Dovin Galériában ismertették is: megtudtuk, hogy a négy épület mindegyike legalább fél éve üresen áll, de a Galamb utca 5. már 2011 májusa óta “lakatlan". Az üzletek a magas bérleti díjak miatt egyelőre biztosan nem fognak bérlőre találni, sajnos azonban a tulajdonosok nem kívánnak engedni ezekből az irányárakból. A projektvezetők úgy gondolják, hogy a lakókkal és a civil szervezetekkel való összefogás vezethet eredményre. Jelenleg a lakók igényeinek felmérése történik.

A projekt aktuális állapotát a Facebookon is nyomon követhetjük: http://www.facebook.com/thecomingsoonproject

Fotó: Bach Máté