A szocializmusban elhurcolt papok és vértanúk relikviáit bemutató tárlatban megtekinthető többek között Zadravecz István ferences szerzetesnek a lágerben kenyérbélből gyúrt és cipőkrémmel színezett rózsafüzére, Romzsa Tódor görögkatolikus vértanú püspök sálja, a pálosok titkos cserkésztáborozásáról készült napló, Bulányi György - akit az ötvenes évek elején összeesküvés miatt életfogytig tartó börtönre ítéltek - latin nyelvű olvasókönyve, Endrédy Vendel, zirci ciszterci főapát börtönben hajtogatott mértani alakzatai - közölte az MTI-vel a veszprémi múzeum.
   
Pilipkó Erzsébet, a kiállítás kurátora hozzátette: bemutatják a II. világháborúban szovjet hadifogságba esett Balogh István tábori lelkész bőröndjét; Szerednyei János bankjegyeit, melyeket a hazatérés reményében őrzött a vorosilovkai szénbányákban, a tíz évet szovjet büntetőtáborokban raboskodó Olofsson Placid atya dobozkáját, melyben az oltáriszentséget őrizte a fogság éveiben és Patrik József a vorosilovkai szénbányákból hazahozott bányászlámpáját.
 
Ő is azoknak a papoknak az egyike, akik elkísérték híveiket a szovjet lágerek poklába: 1945 januárjában önként követte a vorosilovkai szénbányákba a Rátkáról málenkij robotra elhurcolt sváb lakosokat.
   
A kiállítás része az Oltáriszentség tartó Galambos János misefelszereléséből, a Chira Sándor görögkatolikus püspök titokban bemutatott liturgiáihoz szánt kenyérkockák, Aczél László Zsongor atya sziklatáborbeli naplója, Kovács Ferenc Imre atya kerékpárkormányra helyezhető rózsafüzére, a titkos fogadalmakhoz használt régi pálos habitusdarab, egy írógép, melyen a pálosok titkos iratai készültek, a börtönben villanydrótból készült rózsafüzér, valamint Nagy Ferenc atya kistarcsai csajkája és a titokban végzett misézésének a kellékei, melyek egy gyufásdobozban elfértek.
   
Érdekes darabja a tárlatnak Mécs László misefelszerelése (kehelyként egy nyeletlen kanál szolgált), Pálos Antal emlékezetből leírt misekönyve (a börtönbeli misézések egyik kelléke), Lénárd Ödön atya börtönzacskója és keresztje, ez utóbbit például fogkeféből készítette.    
   
A kommunista diktatúra egyik fő jellemvonása volt a vallás kíméletlen üldözése: a rendszer pontosan kidolgozott tervek szerint fosztotta meg az egyházat anyagi javaitól, majd egyesületeitől, társadalmi szervezeteitől s végül karitatív és kulturális intézményeitől - idézi fel a kort a múzeum közleménye.
   
Az egyház képviselői többségét - a papokat, a szerzetesek és apácákat - pedig koholt vádak alapján bíróság elé állította, börtönre vagy halálra ítélte. A cél az egyházak gúzsba kötése és megfélemlítése volt - áll a dokumentumban.
   
A Számon-tartva című vándorkiállítás a szervezők szándéka szerint segít abban, hogy hitvallóink és vértanúink emlékét ébren tartsuk. 
   
A kiállítás április 21-ig tekinthető meg a Laczkó Dezső Múzeumban.